| 
 6. Magyarország nemzetiségei a XIX. század második felébenLaura  2010.06.09. 14:57 6. Magyarország nemzetiségei a XIX. század második felében   A nemzetiségi kérdés 1849 és 1867 között ·         a szabadságharc idején a nemzetiségek szembefordultak a magyar kormánnyal ·         a császári kormányzat azonban a szabadságharc leverése után nem tartotta be az ígéreteit (nincs autonómia) o   „a nemzetiségiek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül” ·         a magyarországi nemzetiségek helyzete saját nemzeti szempontjukból 1849 után kedvezőbbé vált o   megszabadultak a számukra veszélyes magyar nemzetállami törekvésektől o   az újabszolutizmus jelentős pozíciókat juttatok nekik a korábban a magyar nemesség által kézben tartott kigazgatásban o   felgyorsul a nemzeti öntudat kiteljesedése a nemzetiségi tömegek körében ·         közeledési kísérletek o   eredménytelenek, mivel hiányoznak a kölcsönös engedmények ·         Kossuth terve a Dunai konföderációról o   mindkét fél elutasítja o   tudatosítja a magyar vezető rétegben, hogy a szomszéd népekkel és államokkal, vagy az Ausztriával való szövetkezés között kell választani à 1867 Kiegyezés   Az 1868-as nemzetiségi törvény ·         Eötvös és Deák dolgozta ki ·         mivel a magyar vezető réted a nemzetállam kiépítésén munkálkodik, a nemzetiségnek nem ad kollektív jogokat, de egyénieket igen! o   széleskörű anyanyelvhasználat o   létrehozhatnak nemzetiségi társadalmi szervezeteket ·         nagyon liberális a korszak viszonyaihoz képest, a nemzetiségek mégsem elégedettek (mert nem kapnak kollektív jogokat)   A horvát-magyar kiegyezés (1868) ·         meghagyják a tartomány területi autonómiáját ·         Horvátországnak saját országgyálése van, amely képviselőket küld a magyar OGY-be ·         bán az országos kormányzat élén ·         Fiume magyar igazgatás alá kerül   Demográfiai robbanás és kivándorlás ·         demográfiai robbanás a jobb életkörülmények, s higiéniai és az egészségügyi viszonyok javulása miatt ·         belső migráció: vidékről városba ·         kivándorlási hullám: Amerikába o   a legtöbben a növekvő népességű, de kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területekről vándorolnak ki (a legszegényebb területekről) o   a kivándorlóknál a magyarok aránya viszonylag kicsi ·         bevándorlás o   német és cseh szakmunkások o   zsidók Galíciából o   romák Románia felől   A nemzetiségi kérdés a századfordulóig ·         a magyar vezető réteg a nemzetiségek asszimilációját szorgalmazza ·         az erőszakos asszimiláció csak az értelmiséget érinti ·         az asszimiláció fő színtere a főváros ·         természetes és erőszakos asszimiláció ·         új törvények: visszaszorítják a nemzetiségi nyelvhasználatot o   fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákba o   visszaszorítják a nemzetiségi középiskolákat o   megakadályozzák a nemzetiségek világi felsőoktatási intézményrendszerének kialakulását o   kevesen állnak ki a nemzetiségek mellett (de pl. Mocsáry Lajos igen) o   1879-es törvény; 1907: Lex Apponyi ·         a nemzetiségek vezető rétegei erre passzívan ellenállnak, tiltakoznak, megjelennek az elszakadási törekvések o   a nemzetiségi kérdés elmérgesedése, hangosabbá válik a nemzetállamok propagandája (irredentizmus) o   a gazdasági fejlődés miatt megerősödik a nemzetiségi polgárság és az értelmiség, a parasztokat pedig mozgósítja az agrárkérdés   A magyarság arányának növekedése ·         mert a demográfiai robbanás azokat a területeket érinti, ahol a magyarság zöme lakik ·         a kivándorlásban a magyarság kisebb arányban vesz részt ·         a bevándorlók (és a belső vándorlók) városokban telepednek le és asszimilálódnak ·         a nagy nemzetiségi tömbök érintetlenül maradnak   A zsidó emancipáció ·         1895: a zsidó vallás egyenjogúsítása ·         a zsidóság lélekszáma rohamosan nő (a népszaporulat és a bevándorlás miatt) ·         a zsidóság nagy része a kiskereskedelemből és a kisiparból él, de sok a zsidó értelmiségi is ·         a zsidóság azonosul a magyar nemzeteszmével, asszimilálódnak (a neológ zsidók) ·         antiszemitizmus o   kismértékben, elsősorban a városi kispolgári rétegeket jellemzi o   a kormány visszaszorítja az antiszemita megnyilvánulásokat o   pl. Tiszaeszlári Solymosi Eszter esete   A cigányság helyzete ·         nehéz meghatározni a cigányság számát ·         számuk növekedett, népességbeli arányuk is (a bevándorlás miatt) ·         elterjed a letelepedett életvitel, de még mindig sokan vándorolnak   |