·         1605-től rendi OGY, amely kétkamarás volt (felsőház: arisztokraták, főpapok, alsóház: nemesi vármegye választott képviselői, szabad királyi városok küldöttei)

·         volt olyan időszak, amikor a király abszolutizmusra törekedett és nem hívta össze az OGY-t

·         1825-27-es OGY

o   helyreáll az uralkodó és a rendek együttműködése (eddig az uralkodó nem hívta ssze az OGY-t)

o   törvénybe iktatták, hogy az OGY-t három évente össze kell hívni

·         reform OGY-k

o    1832-1836.

§   Kölcsey beszéde – megszavazzák az önkéntes örökváltságot, de I. Ferenc elutasítja

o    1839-1840.

§   ellenzék vezetője: Deák Ferenc

§   foglyok amnesztiát kapnak

§   gazdasági törvények: szabad gyáralap, RT. alap

§   önkéntes örökváltság

o    1843-1844.

§   magyar nyelv államnyelv

§   nemnemesek birtokbírhatási és tisztségviselési joga

§   nem vezet sikerre a védvámokért indított harc: a kormány elutasítja az egységes birodalmi piacot

o    1847-1848.

§   ellenzék vezetője: Kossuth

§   ősiség eltörlése, háziadó nemességre való kiterjesztése

§   Kossuth felirati javaslata

§   utolsó rendi gyűlés, utolsó Pozsonyban

·         1848-tól: népképviseleti országgyűlés

·         áprilisi törvények

§  nyílt szavazás

§  20 éves kor fölött, nem áll gyámság alatt, nem követett el bűnt

§  műveltségi és vagyoni cenzus (földbirtok alapján → kereskedők, iparosok ebből kimaradtak)

§  nők nem rendelkeztek választójoggal

§  választható: aki elmúlt 24 és tud magyarul

·         dualizmus

o   két párt: Deák-párt (kiegyezés alapú) és a 48-as párt (elutasították a kiegyezést)

o   csak az a párt kerülhet hatalomra, amely elfogadta a kiegyezést à a dualizmust fenntartó kormánypárt nem veszítheti el többségét

o   gyakori a választási visszaélés a helyzet fenntartása érdekében

o   a kormánynak kedvez a nyílt szavazás rendszere

o   1867: a zsidókra is kiterjeszti a választójogot

o   1874: bevezették az adóalapú vagyoni cenzust → kereskedők, iparosok is kaptak választójogot

·         1918: Károlyi Mihály és az őszirózsás forradalom

§  általános, egyenlő, titkos, közvetlen

§  nők is, csak náluk magasabb volt az életkor cenzus

§  40 % lett így választópolgár

§  megszűntette a felsőházat

·         Tanácsköztársaság 1919

o   az ideológiának megfelelően

o   „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot.”

o   18 fölött, mindkét nem

o   választók és választhatók akik a társadalomra hasznos munkából élnek, pl. munkások, alkalmazottak, háztartásbeliek, a Vörös Hadsereg katonái stb.

o   nem választók és nem választhatók: akik nyereségszerzés céljából bérmunkásokat alkalmaznak; akik munka nélküli jövedelemből élnek; kereskedők; lelkészek és szerzetesek; elmebetegek és gondnokság alatt állók;bűnelkövetők

·         Huszár Károly kormánya (1919. november 24 – 1920. márc. 10.)

o   megszervezi a nemzetgyűlési választásokat (1920. jan. 25-26)

§  széles választójog alapján: általános, egyenlő, titkos

§  a Kisgazdapárt nyer, a második a KNEP

§  a szociáldemokraták a fehérterror elleni tiltakozásul távolmaradtak

·         megint korlátozzák a választójogot

·         1922: Bethlen István kormánya

o   céljai: politikai konszolidáció, szélsőségek visszaszorítása, erős kormánypárt, korlátozott parlamentarizmus

§  életkor: férfiaknál 24, nőknél 30

§  10 év óta magyar állampolgár, 2 év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása

§  férfiaknál 4 elemi, nőknél 6 elemi

§  városok: képviselőiket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással

§  a többi kerület: általános többségi rendszer szerint egy-egy képviselőt váaszt

§  vidéken nyílt szavazást vezetett be

§  visszaállította a felsőházat (1927)

·         1938: Darányi Kálmán visszaállította a titkos szavazást

·         1945: Ideiglenes kormány (Dálnoki Miklós Béla miniszterelnöksége), SZEB Magyarországon

o   SZU demonstrálni akarja a demokratikus fejlődést, így már 1945 őszén sor kerül a választásokra, ahol a szavazati jog:

§  általános, titkos, közvetlen, egyenlő

§  20 év fölött

§  háborús bűnösök nem szavazhatnak

§  listás szavazás

o   felsőház megszüntetése

o   a választást az FKgP nyeri meg, Tildy Zoltán vezetésével koalíciós kormány alakul (MKP-val)

·         1948: „fordulat éve”

o    többpártrendszer felszámolása

o   az MKP és az SZDP egyesül à MDP (Magyar Dolgozók Pártja)

o   nyílt kommunista diktatúra