15. A Horthy-rendszer politikai és gazdasági konszolidációja
Laura 2010.06.12. 23:58
A Tanácsköztársaság bukása, az ideiglenes kormányok
· 1919. augusztus 1.: a Forradalmi Kormányzótanács lemond, Kun Béla és társai Bécsbe menekülnek
· a román csapatok bevonulnak Budapestre
· Peidl Gyula kormánya (1919. aug. 1-6.) „szakszervezeti kormány”
o elkezdi a tanácsrendszer lebontását: visszaállítja a polgári tulajdonviszonyokat
· Friedrich István kormánya (1919. aug. 6 – nov. 24.)
o román támogatással alakul meg
o az antant elismerése és katonai erő híján ez sem rendelkezik tényleges hatalommal
o román felügyelet alatt elkezdődik a politikai élet megtisztítása a kommunistáktól és a kormányzat újjászervezése
o az antant Clerk tábornokot küldi Budapestre, hogy létrehozzon egy törvényes rendet biztosítani tudó kormányt, akinek fellépésére a románok kivonulnak a fővárosból
· eközben Horthy Miklós
o katonaként kezdi pályáját, a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka
o a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere
o elkezdi szervezni az új haderőt: a Nemzeti Hadsereget
o függetleníti magát a szegedi kormánytól, átteszi székhelyét a megszállástól mentes Dunántúlra
o a Dunántúlon a közigazgatás gyengeségét kihasználva tiszti szabadcsapatok szerveződnek, akik terrorizálják a lakosságot – fehér terror
o Horthy tárgyal Clerkkel
o Horthy Miklós november 16-án bevonul Budapestre
· a három párt (KNEP, Kisgazdapárt, SZDP) részvételével koalíciós kormányt hoznak létre
· Huszár Károly kormánya (1919. november 24 – 1920. márc. 10.)
o elküldi a magyar küldöttséget a békekonferenciára (Apponyi, Bethlen, Teleki), ahol Apponyi elmondja a béketervre készített magyar választ
o megszervezi a nemzetgyűlési választásokat (1920. jan. 25-26)
§ széles választójog alapján: általános, egyenlő, titkos
§ a Kisgazdapárt nyer, a második a KNEP
§ a szociáldemokraták a fehérterror elleni tiltakozásul távolmaradtak
o 1920. febr 16-án összeül a Nemzetgyűlés, döntései:
§ államforma: királyság
§ államfő: a Habsburg-ház restaurációját az antant eleve elvetette, így az államfői tisztség ideiglenes betöltésére bevezették a kormányzói tisztséget
§ március 1-én Horthyt kormányzóvá választják
· jogkörét úgy határozták meg, hogy az ne veszélyeztesse az országgyűlés függetlenségét és hatalmi súlyát
§ helyreáll a parlamentarizmus, de a politikai életben a baloldal nem juthat jelentős szerephez – mert erősen korlátozzák a választójogot
· Simonyi-Semadan Sándor kormánya (1920. márc. 10 – júl. 19.)
o 1920. június 4-én aláírják a trianoni békeszerződést
Teleki Pál kormánya (1920. júl. 18 – 1921. ápr. 14.)
· Teleki Pál a háború előtt a liberális-konzervatív arisztokrata vezető réteghez tartozott, volt a békekonferencián, ABC, földrajztudós
· a szélsőségek visszaszorítása
o 1921: betiltja a kommunista pártot
o törvény az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
o felfüggeszti az ÉME működését
· földreform 1920
o nem a Nagyatádi Szabó István által kidolgozott földreformot hajtják végre
o a nagybirtokokhoz alig nyúlnak, viszont nagyon sok embernek adnak földet (emelni akarják a rendszer támogatóinak létszámát) à sok életképtelen kisbirtok jön létre
· numerus clausus
o a társadalmi feszültségek (Trianon után) felerősítik az antiszemitizmust
o az egyetemi felvételek szabályozása származás szerint
o a dualizmus óta a zsidóság az értelmiségen belül számarányát meghaladó mértékben van jelen à ezért a törvény főleg őket sújtja
· Teleki IV. Károly első visszatérési kísérletébe bukott bele, mert nyíltan kiállt a király mellett
Bethlen István kormánya (1921. április 14 – 1931. aug. 24.)
· Bethlen gróf, a három tagú párizsi küldöttség egyik tagja, ABC
· mély gazdasági és politikai válság
o a háborúban drasztikusan romlanak az életkörülmények
o a Monarchia felbomlása à piacvesztés, a tőke- és munkaerő-áramlás megszűnése
o tőkehiány
o területvesztés à minden gazdasági ágazatot nehéz helyzetbe hoz
§ pl. túlméretezetté válik az élelmiszeripar (pl. budapesti malmok), a vasipar és a gépgyártás
o többszázezer menekült
o ellentétes társadalmi és politikai erők (az elmúlt néhány év történései)
· stabilizációs lépések
o rendezik a nyitott határkérdéseket (pl. soproni népszavazás)
o a sikertelen második „királypuccs” (1920. okt. 20-23.) után a nemzetgyűlés 1921. nov. 26-án detronizálja a Habsburgokat
· gazdasági konszoldáció
o szerkezeti átalakítás
§ a könnyűipar fejlesztése
o inflációs politika, hitelek a vállalkozóknak
o külföldi tőke: pl. népszövetségi kölcsön
o 1927: a pengő bevezetése (stabil, értékálló pénz)
o mezőgazdaság modernizációja
o turizmus
o villamosipar
o közlekedés (pl. csepeli szabadkikötő, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása)
o a gazdaság stabilizálódik, 1929-re eléri az utolsó békeév szintjét
· politikai stabilizáció
o célok: korlátozott parlamentarizmus, konzervatív politikai tábor
o távol akarja tartani a szélsőségeket
§ a választójog korlátozása (1922): magas cenzus, vidéken nyílt szavazás
§ hatályosabban lépnek fel a kommunisták ellen – a rendőrséggel
§ kiszorítja a szélsőjobbot a kormánypártból (1923): Gömbös és csoportja kilép az Egységes Pártból és megalakítják a Fajvédő Pártot
o erős kormánypártra van szüksége
§ híveivel belép Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába, s létrehozzák az Egységes Pártot 81922)
o kiegyezik a szociáldemokratákkal: Bethlen-Peyer egyezség 1921
§ a szociáldemokraták vállalják, hogy nem szervezkednek a földművesek, a közalkalmazottak és a vasutasok körében, Bethlen pedig biztosította a párt szabad működését és parlamenti képviseletét
o 1927: a felsőház újbóli felállítása
· szociális konszolidáció
o a társadalombiztosítás újjászervezése
o kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás bevezetése
o új lakóházak, kórházak, iskolák építése
· külpolitika
o a trianoni békét sem a közvélemény, sem a politikai elit nem fogadja el
o az alapvető külpolitikai feladat az elszigeteltségoldása és az egyenjogúság kivívása
o 1922: Magyarországot felveszik a népszövetsébe
o olasz-magyar barátsági szerződés 1927
|