A balladákról előbb általánosan beszéltünk: magáról a műfajról és Arany János balladáinak csoportjairól. Idemásolom azt a feladatsort, amellyel akkor dolgoztunk, kiegészítem néhány gondolattal, majd hozzákapcsolok egy mellékletet a Bor vitézről (többen ezzel foglalkoztak, ezt tanulták).
Az órákon a Szondi két apródjáról, az V. Lászlóról, az Ágnes asszonyról és a Tengeri-hántásról beszéltünk.
Olga tartott előadást Híd-avatásról.
A tételhez kapcsolódó memoriter az egyik ballada legyen.
Bevezetés a balladák világába
CSOPORTOSÍTÁS
Hogyan lehetne csoportosítani a balladákat?
Melyek a ballada műfaji sajátosságai, hol vannak a műfaji határai?
1. Egy lehetséges szempont a csoportosításra a keletkezés ideje:
I. Korai (forradalom előtti) balladák: A varró leányok, Szőke Panni
II. A nagykőrösi korszak balladái: pl. Szondi két apródja, Ágnes asszony
III. Az Őszikék balladái: pl. Tengeri-hántás, Tetemrehívás
A Hunyadi-balladák kis csoportja: Szibinyáni Jank, V. László, Mátyás anyja
2.Imre László könyvéből való az alábbi csoportosítás.
a) Írd a csoportok jellemzése mellé a szöveggyűjteményben olvasott balladákat!
b) Emeld ki a jellemzésből, amit te is így láttál, és jelezd, ha valamit nem értesz!
„A legnépesebb vonulatot a népiesnek nevezhető balladák alkotják, amelyek (magától Aranytól tudjuk) a magyar, ún. alföldi balladáktól nyertek ihletést. Ilyenek Arany első balladái, s a későbbiekben is azok, amelyekben falusias a téma, a színhely, népi-paraszti a nyelv és ütemhangsúlyos-magyaros a versforma. Megfér ezzel a szemléletkörrel az analitikus, mélylélektani módszer, éppúgy, mint az irracionális világkép. A hézagosság, kihagyások a székely, ill. skót népballadákkal mutatnak rokonságot.
A következő típus is sok specifikusan balladai vonást tüntet fel (tömörítés, párbeszédesség, síkváltások), legfőbb ihletője azonban Shakespeare. Drámai balladák ezek: egy jelenet vagy jelenetsor áll a középpontban. A nyelv nem népies, hanem a tragédiák, Shakespeare és Katona József, valamint a romantika emelkedett hangját idézi. A költő nagy ambícióval törekszik pszichológiai folyamatok visszaadására.
E két „balladás” versegyüttestől szembetűnően elválik a reformkori irodalmunk történeti tárgyú kisepikájának, távolabbról a históriás éneknek nyomait magán viselő Török Bálint, Az egri lány. E históriás balladák témában s részben stilárisan is a régiségből merítenek. Felépítésük jelenetező, de ugrások, titokzatosság nélkül. A megszólalásmód hol népies, hol régies, a verselés ütemhangsúlyos-magyaros. Légkörük tragikus, de nem leverő, inkább katartikus hatású.
Hasonlóképpen reformkori történelmi kisepikánkhoz kapcsolódik a románcos balladák csoportja (Szibinyáni Jank, Rákócziné). Az előző változattól eltérően derűs színezetűek, hanghordozásuk népies, olykor egyenesen népdalszerűen könnyed, verselésük ütemhangsúlyos (Rozgonyiné, Mátyás anyja).
A romantikus ballada gyűjtőnév alá foglalhatók azok, amelyek a kísértetballada, Bürger, a rémromantika, Goethe bizonyos balladáinak hatását mutatják (Bor vitéz, A honvéd özvegye). Időmértékes verselés dominál bennük, s a romantika nyelvi jellemzői. Légkörük borzongatóan tragikus, még ha ezt némi irónia színezi is (A kép-mutogató), vagy a nagyvárosi élet mindennapisága fokozza le. Világképük nem olyan módon mágikus, mint A hamis tanú-é vagy Az ünnep-rontók-é, az irracionális jelenségek a hősök tudatállapotára vezethetők vissza.
Végül anekdotikusnak mondható a kétes műfajiságú A méh románca és a Pázmán lovag alkata. Ezek népies, dalszerű hangjával összhangban van magyaros ritmusuk, naiv szemléletük, derűs atmoszférájuk.
(Imre László: Arany János balladái. Bp. 1988. 14-16. oldala nyomán)
3. Ugyancsak Imre László egy kompozíciós csoportosítást is javasol:
● egyenes vonalú
● kétszólamú
● és körkörösen szerkesztett balladák
Hová tartozhatnak az általad olvasott balladák?
A MŰFAJ
4.„A ballada tragédia dalban elbeszélve” – ez Greguss Ágost megközelítése, akit Arany is nagyon tisztelt. Arra utal, hogy a balladában a három műnem ötvöződik: líra, dráma és epika. (Goethe olyan „őstojásnak” nevezte a balladát, amelyből a három műnem előbújt...) Válasszatok ki egy balladát és gyűjtsetek
● lírai
● drámai
● és epikus vonásokat benne!
5.„A balladai homály” – régóta megfigyelt tulajdonsága a balladának.
A kiválasztott balladában vizsgáljátok meg
● miből adódik (milyen okai, eszközei vannak)
● és milyen hatása van ennek!
● keress jó példákat a szaggatottságra, kihagyásokra, üres helyekre!
6. Arany balladáinak visszatérő témái
Kapcsold egymáshoz az általad ismert balladákat aszerint, hogy milyen témákat járnak körül, milyen kérdésekre keresnek választ. Keress különbségeket egy-egy téma kidolgozásában!
● bűn és bűnhődés; felelősség, lelkiismeret, vezeklés.
● hűség
● szerelem
7. Miért volt fontos a ballada-műfaj Arany Jánosnak és korának?
Ez volt az ő kisepikája: a nagyepikai munkák mellett (pl. a Toldi- és Csaba-trilógia) egész életét végigkíséri ez a műfaj. Úgy gondolhatta, hogy ebben a műfajban sűrítetten, intenzíven és részben rejtjelezve írhatja meg mindazt, amit az emberről tud. A ballada a lírai objektivitásnak is eszköze: lehetőség a saját problémák, gondolatok, létkérdések kivetítésére, tárgyiasítására. (Az életmű egy kiemelkedő verse például nem ballada ugyan, de a ballada műfaji jegyeit is magán viseli: Az örök zsidó. Egy vallomás – szerepversben rejtőzve, egyetemes távlatokat teremtve.)
A romantika korszaka is kedvelte ezt a műfajt, mert a kor művészét erősen foglalkoztatta a nemzeti eredet és a nemzeti sajátosságok, a folklór. Ekkor kezdenek népmeséket, dalokat és balladákat gyűjteni. A klasszicizmus korában a tiszta műfajok voltak az irányadók (epigramma, óda, elégia stb.). A romantikában inkább a kevert, átmeneti műfajokhoz vonzódtak (ilyen pl. Az ember tragédia műfaja – drámai költemény, vagy az Anyegin – verses regény). A ballada pedig valóban mindhárom műnem jellegzetességeit hordozza.
Ajánlott könyv a könyvtárunkból:
Imre László: Arany János balladái. Bp.1988.
(Általános szempontok után négy ballada részletes elemzését tartalmazza: Bor vitéz, Szondi két apródja, A walesi bárdok és Tenger-hántás.)
KIS MELLÉKLET A BOR VITÉZHEZ
1. Vizsgáljátok közben a ballada építkezését, fogalmazzátok meg a szabályt!
2. Rekonstruáljátok a ballada cselekményét!
3. Milyen hatása, hangulata van számotokra a sorok szabályos visszatérésének?
4. Keressetek példákat a sorvisszatérésből adódó jelentésváltozásra, gazdagodásra!
5. Vizsgáljátok meg a táj elemeinek és a lélekállapotnak a kapcsolatait!
Ha tovább dolgoznál ezen a témán, olvasd el a melléklet verset!
A nyugtalan sír (angol népballada)
Egy leánynak szeretőjét (német népballada)
Bürger: Lenóra (a német romantika nagy hatású balladája)
● Keresd meg a hasonló motívumokat, amelyek összekapcsolják ezt a verscsoportot!
● Vizsgáld meg a különbségeket, és használd fel a Bor vitéz elemzésében!
A nyugtalan sír
The unquiet grave
„Hogy fúj ma a szél, hallod, szivem,
az eső búsan csepereg;
igaz szerelmem egy volt csak,
most nyughelye síri hideg.
Hát megteszem érte, szerelmesemért,
mit bárki megtesz itt;
sírjához ülök, s úgy gyászolom,
egy évig s egy napig.”
Elmúlik az év, ím, letelik a nap,
s a földből hangzik a szó:
„Ki ül itt könnyezve a síromon,
ki nem hagy aludni, ó?”
„Szerelmem, sírodon én ülök,,
s nem hagylak aludni lenn;
egy csókot hideg agyag-ajkadról,
csak ennyit adj nekem!”
„Csókot kérsz hideg agyag-ajkamról?
Föld-bűzös a szám, feleded!
Egy csókom hideg agyag-ajkamról,
nyomban végezne veled.
Sétáltunk, ugye, szép zöld kertben;
és ott, drágám, no ládd,
száraz kóróvá fonnyadozott
a legszebb földi virág.
Kóró szárává lesz a szív!
szerelme bármi friss;
türelemmel várd hát, míg Isten
elszólít téged is.”
(angol népballada, Tandori Dezső fordítása)
[Egy leánynak szeretőjét…]
Egy leánynak szeretőjét
Besorozták katonának.
Háborúba megy a legény,
Búcsúzáskor szól a lányka:
Hű szeretőm, gyere vissza,
Akár élve, akár halva,
Hírt mondani jöjj vissza!
Bekopogtat az ablakon:
Alszol, avagy ébren vagy még,
Monddsza, kedves kis galambom?
Nem alszom én, hű kedvesem,
Ébren várlak, mindig ébren.
Gyere ki, gyere ki, édes lelkem.
S a lány kiment hozzája.
Fehér kezét megragadja.
S felkap véle jó lovára;
Azzal sebten elvágtatnak.
Mondd csak, félsz-e, szép angyalom?
Avagy nem félsz, mondd, galambom?
Hogyan félnék, miért félnék,
Ha te itt vagy mellettem?
A holdvilág szépen ragyog,
Halkan vágtat a sok halott!
Vágtatnak a kápolnához,
Benn a gyöpös temetőben.
Szól a lánynak szeretője:
Félre, félre, te márványkő,
S te sötét föld, hasadj meg!
Nyeld el, föld, a halottakat,
De az élőt, azt ne bántsad!
Mire felvirradt a hajnal,
Nem értett egy élő lelket,
Nem ismert egy élő embert.
Hét év múlt el, míg haza ért,
Hét esztendő s három nap.
(német népballada Gottschee-ből, fordította Schröer Károly Gyula)
AJÁNLOM AZ OLDALT
