|
10. Széchenyi István és a reformkori társadalom
laura 2010.06.12. 23:56
Széchenyi István
· élete
o 1791-ben született Bécsben
o felmenői között az országért tenni akaró, művelt arisztokraták, pl. apja Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum, nagybátyja, Festetics György a Georgikon alapítója
o katolikus, arisztokrata, nyugat-magyarországi nagybirtokos
o részt vesz a napóleoni háborúkban
o 1810-től nyugat-európai utazások Wesselényivel
o 1825-től részt vesz az országgyűléseken
§ 1825-ben az OGY-n felajánlja egyévi jövedelmét az MTA megalapítására
o 1848-ban a Batthyányi-kormány közmunkaügyminisztere, majd idegösszeroppanást kap, Döblingben kezelik
o 1860-ban öngyilkos lesz
· művei, programja
o 1830: Hitel, 1831: Világ, 1833: Stádium
o lassú, de folyamatos fejlődés
o kerülné az összeütközést az udvarral
o az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szán
o először a gazdaságot kívánja átalakítani, csak utána a politikát
o a vitás pontokat kerüli (külügy, hadügy, pénzügy)
o tömegmozgalmak elvetése
o a rendi sérelmi politika elvetése
o ellentétben ifjúkori barátja, Wesselényi elképzeléseivel, aki
§ református és erdélyi középbirtokos
§ vállalná a konfliktust Béccsel
§ a reformokat a vármegyei köznemesség vezető szerepével képzeli el
§ párhuzamosan képzeli el a politikai és a gazdasági reformokat
§ széles rétegekre kíván támaszkodni
§ a rendi sérelmi politika hagyományait követné
o felismeri, hogy a nemesség előjogai már szolgálják a nemesség érdekeit
§ az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben (mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül)
§ a jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást
o elképzelései
§ az ősiség (avicitas) eltörlése (hogy felvehessen hitelt
§ a háramlási jog (Fiscalitas) eltörlése (Utód hiányában vagy hűtlenség esetén a tulajdonjog visszaszáll a koronára)
§ birtokbírhatás joga (Jus Proprietatis) mindenkinek (eddig nem lehetett városon kívüli birtoka a nem nemesnek)
§ törvény előtti egyenlőség
§ jogi képviselő bármilyen vallású lehet
§ részleges közteherviselés
§ infrastruktúrális fejlesztések
§ monopóliumok, céhek, limitatiók (hatósági árszabás) eltörlése, mert gátolják a szabadversenyt
§ magyar nyelv
§ a Helytartó Tanács kormányozzon
§ nyilvánosság
§ önkéntes örökváltság
§ status quo: Magyarországnak korlátozott autonómia a birodalmon belül
o a szerves fejlődést megvalósító Angliát tekinti példának
o gyakorlati tevékenysége
§ kaszinót alapít, meghonosítja a lóversenyt
§ gőzhajózás, folyószabályozás, vasút, hidak (Lánchíd)
§ iparfejlesztés
· Széchenyi vs. Kossuth
o Kossuth
§ Monokon született, evangélikus nemesi családban
§ Országgyűlési Tudósítások, Pesti Hírlap, Védegylet, Ellenzéki Párt, a Batthány-kormány pénzügyminisztere, OHB elnöke, kormányzó-elnök, majd emigrál
§ ősiség eltörlése, polgári tulajdonviszonyok kialakítása, kötelező örökváltság állami kárpótlással, önálló nemzeti ipar vámokkal védve
§ jogegyenlőség, közteherviselés, nemzeti érdekegyesítés, szabadságjogok
§ nagyfokú politikai és gazdasági önállóság a birodalmon belül
§ népképviseleti OGY
o Kossuth többször is bírálta Széchenyit a Pesti Hírlapban
o Széchenyi nyíltan szembefordul Kossuthtal, megírja a Kelet népe című vitairatot 1841-ben
o erre Kossuth: Felelet Gróf Széchenyi Istvánnal 1841
o a liberális közvélemény Kossuthtal szimpatizál
A társadalom
· főnemesek (arisztokrácia)
o hatalmas birtokok (10 000 hold fölött), amelyeken magas színvonalú majorságokat működtettek
§ mintagazdaságok: modernizálták a termelést
o udvarhű politika
o ők adják az ország legfőbb méltóságait
o néhány felvilágosult főnemes felelősségvállalása (kivételes)
§ Festetics György: Georgikon
§ Széchényi Ferenc: Nemzeti Múzeum
· jómódú birtokos nemesség
o 1000-10 000 hold
o bekapcsolódik a gazdasági életbe
o kúriákat, kastélyokat építenek
o ők irányítják a vármegyét, és döntő szerepet játszanak az országgyűlésben
· törbepirtokos vagy birtoktalan nemesség
o a nemesség nagy része
o néhány száz hold tualjdonú nemesek
o saját maguk által megművelt jobbágytelekes nemesek: bocskoros vagy hétszilvafás nemesek
o birtoktalan nemesek: armális nemesek
o részt vesznek a megyei közéletben
o akik tanultak, azok a magyar értelmiség jelentős bázisa lettek
o viszont volt rengeteg elszegényedő, felemelkedni képtelen nemes à a kormánypolitika felhasználhatta őket
· az államapparátus bővülése, az oktatás és a gazdaság fejlődése jelentősen növelte az értelmiségiek létszámát, nőtt a nem nemesi származású értelmiségiek (honorácior) aránya
· polgárság: nő a városok jelentősége
o egyre többen laknak városokban
o új kereskedőpolgárság
§ az ipar még mindig céhes keretek között folyik, de mgnő a manufaktúrák száma
§ politikai súlyuk nincs
· jobbágyság
o az ország népességének kétharmada
o a majorsági gazdálkolkodás térhódítása + népességnövekedés à telkek aprózódása
o jómódú, egésztelkes jobbágy
§ ő nem dolgozik, napszámosokkal művelteti a földjét
o középparasztság
§ féltelkesek
o zsellérek
§ 1/8 teleknél kisebb földdel rendelkező jobbágyok
§ számuk növekszik
§ nőtt a házatlan zsellérek száma
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
