Harry Potter „magyar hangja” a film varázsáról

Tóth Tamás elárulja, miért lett Hogwartsból Roxfort         

Tóth  Tamás mondatait már mindannyian olvastátok. Hiszen ő fordította magyarra a Harry Pottert. Sőt a filmváltozat magyar szövege is az ő elmésségét dicséri. Tamást arról is kérdeztük, hogy milyen lesz a rövidesen megjelenő hatodik rész.

- Szerinted miért éppen téged bíztak meg a Harry Potter könyvek és filmek fordításával?

- A könyvvel azért bíztak meg a szerkesztők, mert ismertek a kiadónál,  előtte is fordítottam nekik vicces dolgokat. A filmmel pedig azért – feleli Tóth Tamás -  mert a mozifilmeket forgalmazó Intercommal én nemcsak régóta sikeresen dolgozom együtt, de azt akarták felkérni a mozihoz, aki a könyveket is magyarra ültette..

- Az Intercomnak még miket fordítottál?

- Körülbelül még vagy száz filmet. (Pl.: Star Wars 1-2-3; Mennyei királyság, Vadgalamb)

- A Harry Potter sorozat darabjai közül melyik tetszett a legjobban?

- A harmadik, Az azkabani fogoly.

- És miért?

- Mert ez  a legjobb (nevet). A legjobb, mint regény.

- A könyveket vagy a filmeket szereted jobban fordítani?

- Egyrészt a könyveket, mert azok sokkal jobbak könyvekként, mint a filmek filmekként.. Másrészt, pedig azért, mert a filmeknél nehezebb a munka, mivel mindenki olvasta a könyveket, és a nézők azokat a mondatokat szeretnék újra hallani, amelyekkel a könyvekben már találkoztak. Ezért nekem az lenne a feladatom, hogy ugyanúgy fordítsam a filmbe a szöveget, mint a könyvben. Az pedig tök lehetetlen.  Vagy ha nem is lehetetlen, akkor is nagyon sok munka, mert folyton vissza kell keresnem, és ahelyett, hogy azt írnám, ami eszembe jut, azt kell, amit megtaláltam, és az lehet, hogy egyáltalán nem is olyan jó. Így sokkal nehezebb.

- A filmnél a szótagszámra, és a hasonló finomságokra is oda kell figyelni?

- Nagyon-nagyon oda kell figyelni. A feliratos változat készítésénél például tekintettel kell lenni arra, ne írjak olyan sokat, hogy legyen idő elolvasni. Ott tömöríteni kell, és ezért történik meg az, hogy egész mást írok néha, mint amit mondanak. És ilyenkor fel vannak háborodva az angolul tudók. A szinkronnál, pedig arra kell vigyázni, hogy ahogy mozog a szája a szereplőnek, arra valami elmondható és értelmes szöveget találjak ki.

- A könyvben nem minden dolognak ugyanaz a neve angolul és magyarul. Például Hogwarts-Roxfort. Hogy jutnak eszedbe ezek a változtatások?

- Nem tudom, hogy jutnak eszembe, csak úgy jönnek. Valamilyen belső kényszer támad bennem, olyankor, amikor úgy érzem, hogy azok, akik nem értenek jól angolul, nem tudnák élvezni a nyelvi játékot.  Ezért aztán az ilyen szavaknál, vagy ezeknek egy részénél a fordító úgy gondolja, hogy ki tud találni helyette valami magyarul is vicceset. Semmi köze ugyan a Hogwarts-nak a Roxforthoz, de például egy angliai varázslóiskolának ez utóbbi a jobban hangzó név. Ez persze nem ilyen könnyű. Az ember felírja, ami eszébe jut, úgy 80 darabot, és utána a legjobbat kiválasztja, vagy addig írogatja, amíg olyat nem talál, amit meg tud szokni, és ami illik a szövegbe.

- Neveknél is ugyanígy megy, ugye?

- Sokszor igen, bár volt olyan, hogy nem változtattam meg őket, mert úgy gondoltam, hogy az eredeti is jól hangzik. De lehet, hogy csak lusta voltam. És ez még most is így van ez a hatodik  résznél. Némelyik nevet lefordítom, némelyiket meg nem. Éppen, ahogy tetszik.

- A hatodik rész milyen a többihez képest?

- Főleg arról szól, hogy tisztázzuk a régi titkokat, fellebbentjük róluk a fátylat. Tehát sok új dolog nem történik benne; Voldemort szinte elő se fordul, de nem akarom elmondani. MAJD ELOLVASSÁTOK!

- Most éppen hol tartasz a fordításban?

- Per pillanat nagyon le vagyok maradva, a 374. oldalon járok. De ez ne keserítsen el senkit, majd behozom és időre készen leszek

Dési Ádám, Horváth Márton..