|
helyesiras ertekelesi szempontok
MT 2010.04.18. 13:21
Az érettségi szövegalkotási feladat értékelési szempontjai
(Kivonat a tavalyi javítási útmutatóból)
I. TARTALMI KIFEJTÉS (20 pont)
1. Tématartás (megfelelés a feladatnak, szempontoknak, szövegbázisnak; problémaérzékenység): megfelelés a választott témának, címnek, feladatnak; tartalmas kifejtés; gondolati érettség, ítélőképesség, kritikai gondolkodás megnyilvánulása; a feladattól függően: személyes álláspont megfogalmazása
2. Az állítások jellege (világismeret, gondolkodási kulturáltság)
releváns példák, hivatkozások; hihető, meggyőző állítások; kifejtett, a témának, feladatnak megfelelő mennyiségű állítás
3. Tárgyszerűség (műveltség, tájékozottság)
megfelelő tárgyi tudás és tájékozottság; az ismeretek helyénvaló alkalmazása; indokolt hivatkozás vagy idézés
II. A SZÖVEG MEGSZERKESZTETTSÉGE (20 pont)
1. Felépítés, műfajnak való megfelelés
megfelel a feladatban megjelölt műfajnak, a témának, a gondolatmenetnek;
logikus, tudatos felépítés, az állítások/gondolati egységek világos kapcsolódása
2. Koherencia, arányosság, tagolás
van bevezetés, kifejtés, lezárás; ezek elkülönülnek és arányosak;
jól tagolt bekezdések;
globális és lineáris kohézió megvalósulása
3. Terjedelem: az elvárt terjedelemnek megfelelő
III. NYELVI MINŐSÉG (20 pont)
1. Nyelvi norma, hangnem, stílus
egészében megfelel a témának, a helyzetnek; az esetleges személyes vélemény-nyilvánításnak
2. Mondat- és szövegalkotás
a témának megfelelő változatosságú, gördülékeny, élvezetes, választékos
3. Szókincs
szabatos, árnyalt, választékos; szakkifejezések helyes használata
Ezek az értékelési szempontok mindhárom szövegalkotási feladatra vonatkoznak.
Az írásbeli helyesírásának értékelése
Az íráskép értékelése
Teljesítményszintek
Az íráskép rendezett, olvasható: nincs levonás.
Az íráskép rendezetlen: –1 pont.
Pongyola ékezethasználat: –1 pont.
Az íráskép helyenként nehezen olvasható, általában rendezetlen: –2 pont.
Az íráskép zömében alig olvasható és/vagy értelemzavaróan rendezetlen: –3 pont.
A helyesírási típushibák pontozása
Durva hiba (3 pont)
1. a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése közhasználatú szavakban
2. az összeolvadás, a részleges hasonulás, az írásban jelöletlen teljes hasonulás és a kiesés hibás írásmódja
3. kis- és nagy kezdőbetű tévesztése közhasználatú tulajdonnevek (pl. Magyar Tudományos Akadémia, Természet Világa), melléknevek és egyelemű tulajdonnévből képzett melléknév (pl. francia, balatoni, adys) esetében
4. igekötős igék hibás egybe- illetve különírása
5. tagadószó egybeírása az igével, tagadott szóval, tagadott kifejezéssel
6. az ly - j tévesztése közhasználatú szótőben és toldalékban, az ly - j hiánya vagy kiejtés szerinti jelölése
7. felszólító módú igealakok hibái
Súlyos hiba (2 pont)
1. közhasználatú szavak/összetett szavak különírása, illetve szókapcsolatok egybeírása
2. közhasználatú szavak elválasztása
3. magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban és toldalékokban
4. mondatkezdő nagybetű tévesztése
Egyéb hiba (1 pont)
1. nem közhasználatú szavak durva és súlyos hibái
2. köznevek kezdőbetűjének tévesztése (pl. világháború)
3. kezdőbetű tévesztése több elemből álló tulajdonnévből képzett melléknév esetében (pl. Nagy-New York-i, budapest – bécsi, Csokonai Vitéz Mihály-os)
4. betűtévesztés
Központozási hiba (összesen maximum 5 pont)
Hibatípusok: mondatzáró írásjelek; tagmondatok közötti írásjelek; mondatrészek közötti írásjelek hiánya vagy téves jelölése; egyéb írásjelek hiánya vagy téves jelölése (5-6 tévesztés 1 hibapont)
A helyesírási hibapontok kiszámítása
Fontos, hogy a helyesírási hibák jelölése tájékoztasson a hibák minősítéséről is.
Ismétlődő hibáért minden hibatípusban csak egyszer számítható hibapont. Csak az ugyanabban a szóban (szótőben vagy toldalékban) elkövetett megegyező hiba és a központozási hibatípus számít ismétlődő hibának.
A közhasználatú szó fogalma bizonyos fokig környezet- és műveltségfüggő. Megítélésében meghatározóak a középiskolai tanulmányok, ugyanakkor a vizsgatárgy fogalomkincse. Közhasználatúnak tekintendő (pl. metafora).
A nyelvhelyességi hiba nem helyesírási hiba.
Az idézetekben elkövetett helyesírási hibákat ugyanúgy durva, súlyos és egyéb hibatípusba sorolja a tanár, ha a vizsgázónak volt lehetősége az idézet szövegének ellenőrzésére. Ha a vizsgázó emlékezetből idéz, és esetleg téved, hibáit az egyéb hibák közé kell sorolni. A költői–írói helyesírás átvétele a tanuló saját szövegében nem hiba, ha az idézet jelölt, szó szerinti; amennyiben jelöletlen és/vagy tartalmi idézet, akkor a hibának megfelelő pontszámot kell levonni.
A helyesírási hibákat a szövegértési és a szövegalkotási feladatokban együttesen kell figyelembe venni.
A vizsgázó összpontszámából maximum 15 vizsgapontot lehet levonni. (Tehát 31 vagy annál több hibapont esetén is értelemszerűen 15 vizsgapontot.) A helyesírási hibapontok átszámítása vizsgaponttá a következő módon történik:
Hibapont Levonás Hibapont Levonás
1–2 0 17–18 8
3–4 1 19–20 9
5–6 2 21–22 10
7–8 3 23–24 11
9–10 4 25–26 12
11–12 5 27–28 13
13–14 6 29–30 14
15–16 7 31 fölött 15
Az érettségi dolgozat írása közben Helyesírási szótárt lehet használni.
http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/erettsegi_2009/k_magyir_09maj_ut.pdf
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
