Előzmények

·         ifjabb Zrínyi Miklós: költő és hadvezér

o   meggyőződése szerint a magyar rendeknek szerepet kell vállalni a török kiűzésében

o   mindennapos küzdelem a törökkel

o   felismeri az Oszmán Birodalom gyengülését: az idő elérkezett a török kiűzésére

§  mert a nyugati hadászat és haditechnika fejlődésével leértékelődött a XVI. századi szinten álló török haderő

§  1664: Téli hadjárat

§  1664: vadászbalesetben meghal

·         I. Lipót császár (1657-1705) békét akar

o   a török gyengeségnek véli Lipót békülékeny politikáját és támadást indít

§  de Lipót seregei Montecuccoli vezetésével Szentgotthárdnál győzelmet aratnak

§  Lipót mégis békét köt (hogy a franciák elleni háborúra koncentrálhasson): 1664: Vasvári béke

·         a magyar főnemesek felháborodnak az előnytelen békekötésen, és összeesküvéseket szőnek. Lipót többször is megbocsát, a Wesselényi-féle összeesküvésnek már nem! , 1670-ben kivégzik a résztvevőket

·         I. Lipót abszolutizmust akar, felfüggeszti az alkotmányt, támadja a protestánsokat, elbocsátja a magyar végvári katonákat, többszörösére emeli az adókat

è az emberek elégedetlenek, megerősödik a kuruc mozgalom (üldözött nemesek + végvári katonák, bujdosóknak is nevezik magukat, a Partiumból törnek be portyázni a királyi Magyarországra)

è I. Lipót nyugalmat akar, OGY-t hív össze (Sopron 1681), amelyen visszaállítja a rendi alkotmányt, nádort választanak, amnesztiát hirdet a felkelőknek, megszünteti az új adórendszert és engedélyezi a protestáns vallásgyakorlatot

è a kurucok elutasítják à 1682-ben Thököly Imre vezetésével létrehozzák a kuruc fejedelemséget (török vazallus)

A törökök téves helyzetmegítélése

·         Thököly sikereit a Porta a Habsburg Birodalom gyengeségének vélte

·         a Porta a belső válságot katonai sikerekkel kívánta ellensúlyozni à hatalmas sereg indul Bécs ostromára (a haderő jelentős részét amúgy a függő viszonyban levő államok hadereje tette ki, mert már gyengus a  Porta)

·         I. Lipót segítséget kér a lengyel királytól (Sobieski Jánostól), és sikerül megnyernie az ügy érdekében Bajorországot és Szászországot

·         Bécs fel van készülve

·         a felmentő seregek Lotharingiai Károly fővezérletével döntő vereséget mérnek az ostromlókra, majd visszafoglalják Esztergom várát

Buda visszavétele

·         a győzelmek óriási lelkesedést váltanak ki a keresztény világban

·         I. Lipót anyagi XI. Ince pápa anyagi és diplomáciai  (XIV. Lajost fegyverszünetre veszi rá) segítsége nyomán a háború folytatása mellett dőlt

·         1684: a pápa támogatásával megalakul a törökellenes Szent Liga (Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence)

·         1686: Buda visszavétele

·         a keresztény seregek ezután ellenállhatatlanul törnek előre

o   1687: Nagyharsány („a második mohácsi csata”)

o   visszafoglalják Nándorfehérvárt

A francia támadás – a háború elhúzódása

·         XIV. Lajos meglepődik a Habsburgok túlzott sikerein, és hátbatámadja őket

è a császár jelentős erőket csoportosít nyugatra

è ez meghosszabbítja a török ellen vívott háborút

·         1697: Savoyai Jenő Zentánál döntő győzelmet arat a törökök fölött

·         1699: karlócai béke: Magyarország a Temesköz kivételével felszabadul

Erdély betagozódása a birodalomba

·         Buda visszavétele után Lotharingiai Károly csapatai megszállják

·         I. Lipót lesz Erdély fejedelme

·         1691: Diploma Leopoldinum: I. Lipót oklevélben biztosítja, hogy tiszteletben tartja a fejedelemség hagyományai, berendezkedését

·         Erdélyt nem egyesíti Magyarországgal (I. Lipót nem akarja erősíteni a magyar rendeket)

·         a jövőben Erdélyt az erdélyi főnemesek közül kinevezett kormányzó (gubernátor) irányítja a király nevében

A rendek és az uralkodó

·         abszolutizmus: a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról (1687)

·         a korábbi hódoltság területét a király új szerzeménynek minősíti: Újszerzeményi Bizottság, a régi birtokokat csak pénzen lehet visszavásárolni (kivéve a katolikus egyházat)

·         a kurucokat és a volt katonákat szélnek eresztették à jobbágyi sorba akarják őket taszítani

·         megemelik az adókat (porció: a katonaság kitelelése, ellátása)

·         a császári haderő túlkapásai

è mindenki elégedetlen

 a következőket remélem már nem fogják rajtunk számonkérni, de tessék:

A török kor mérlege

·         hatalmas emberveszteség

·         egyes területek teljesen elnéptelenednek

·         a veszteségek elsősorban a magyar népességet érintik (és jönnek bevándorlók is)à lecsökken a magyarok aránya

·         a városokból végvárak lettek

·         eltűnik az Árpád-korban kialakult aprófalvas településszerkezet

·         az Alföldön a lakosság betelepült a mezővárosokba

·         ahol a települések eltűntek, ott felhagytak a födműveléssel

·         társadalom

o    gyengül a polgárság

o    nem jelennek meg manufaktúrák, ipar továbbra is céhes keretek között

o    a vagyont biztonságosan csak föld (esetleg nemesfém) formájában lehet biztonságosan megőrizni à főurak újabb földeket vásárolnak

o    a főnemesek súlya megnő (a Habsburgok birodalmi rangokat adományoznak)

o    a nemesség aránya megnő a társadalmon belül

o    a köznemesség egyre nagyobb szerephez jut a vármegyékben

o    nyugat- és a kelet-magyarországi nemesek közötti különbségek

o    kollektív nemességgel bíró, katonáskodó rétegek: hajdúság, végvári katonák

o    a jobbágyság helyzete területenként változik

·         gazdaság

o    a világban eközben nagy földrajzi felfedezések à árrobbanás, ami jó, mert a mezőgazdasági termékek kivitele nagyobb haszonnal járt

o    sikerágazat: marhakereskedelem

A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)

·         1703: II. Rákóczi Ferenc a breznai kiáltványban fegyverbe szólítja az elégedetlenkedőket, 1703-ban megkezdődik a tiszaháti felkelés, 1703: vetési pátens

·         a francia király támogatja (spanyol örökösödési háború), így a Habsburgok le vannak kötve nyugaton

·         1704: XIV. Lajos vereséget szenved Höchstädtnél

·         1705(-1706): sikeres Dunántúli hadjárat

·         1705: Szécsényi OGY

o    MO rendi konföderáció, élén Rákóczi vezérlő fejedelem

o    Szenátus, Gazdasági Tanács, Udvari Kancellária, rézpénz

·         1707: Ónódi OGY

o    kimondják a Habsburg-ház trónfosztását

o    meg akarják adóztatni a nemeseket à a nemesek elfordulnak a mozgalomtól

·         1708: a kurucok vereséget szenvednek Trencsénnél

·         1708: Sárospataki OGY

o    kollektív szabadságjogokat ígérnek a jobbágyoknak

·         pestisjárvány

·         Rákóczi elmegy Lengyelországba, hogy tárgyaljon I. Péter orosz cárral

o    Károlyi Sándor kuruc tábornok kezébe veszi a császáriakkal folyó tárgyalások irányítását, mert I. József és Savoyai Jenő kompromisszumkész

§  1711: Szatmári béke

·         teljes amnesztia a szabadságharc résztvevőinek

·         az uralkodó biztosítja a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot

·         az Újszerzeményi Bizottság megszüntetése

§  a kuruc sereg a Majtényi síkon leteszi a zászlót

§  Rákóczi elutasítja a békét, Rodostóba megy, ott is hal meg