érettségi tételek : 7. Csokonai Vitéz Mihály anakreóni versei és az anakreóni hagyomány |
7. Csokonai Vitéz Mihály anakreóni versei és az anakreóni hagyomány
Laura 2010.05.19. 18:24
kidolgozott irodalom tétel
7. Csokonai Vitéz Mihály anakreóni versei és az anakreóni hagyomány
Csokonai Vitéz Mihály
· 1773-1805
· felvilágosodás kora
· stílusszintézis: rokokó, szentimentalizmus, klasszicizmus, népiesség, anakreóni hagyomány!
Anakreón
· i. e. 572-487
· költészetével hagyományt teremt, motívumai:
o földi örömök: bor, ételek, szerelem, dal
o elmúlás, öregség
· pl. Engem a szerelem, Gyűlölöm, stb.
Csokonai és az anakreóni hagyomány
· bizonyos motívumokat átvesz: földi örömök: bor, ételek, szerelem, dal
· bizonyos motívumokat kihagy: elmúlás, öregség
· „Éljünk vidáman, minél kevesebb gonddal: mert egyszer meghalunk, ez a régi lírikusok filozófiája, ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség filozófiája.”
· mások boldogságára tekintettel levő örömkultusz – lásd Epikurosz, francia felvilágosodás (Holbach)
· a negyedfeles jambusi sort tekinti anakreóni formának
· 1806-ban, halála után adják ki Anakreóni dalok című kötetét
Anakreón: Reggeliztem és Csokonai: A bóldogság
· közös jegyek
o téma: örömforrások felsorolása
o időbeliség: „most”
· különbségek
o Csokonai
§ hosszabb a vers – jobban ki van fejtve
§ tudatosság, az öröm akarása, eltervezettsége, megalkotottsága
§ 3 kompozíciós egység (7+7+3)
· egy mondat, egy mondat (mindkettő leírás), költői kérdés(ek)
· második egységben belép a cselekvő alany, aki megalkotja, előkészíti, felfokozza a maga boldogságát (egyes szám első személyű igék)
§ eltérő időszerkezet, Csokonainál minden egyszerre van, Anakreónnál nem, Csokonai habzsolja az örömöket, a boldogság görcsös akarása
§ az utolsó három sorban a gyermeki büszkeség mutatkozik
§ életkép – részletesebben le van írva a díszlet, térben és időben is konkretizál
· természet
· érzékszervi benyomások
o illatok, színek, ízek, érintés
· a vers zenei eszközei
o „Zefir susogva...” – az s hangok a szelet idézik
o l és m hangok
· érzékeléskultusz à szentimentalizmus
§ kivételes pillanat – pedig hétköznapinak tűnik
§ a pillanat megállításának vágya
§ a boldogság allegóriája
A rokokó
A 18. század elején Franciaországban létrejön egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta. Már XIV. Lajos korában érezhető volt egyfajta szembenállás a hivatalos barokk stílus szigora ellen. Az ellenzők könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. XV. Lajos idején egy gazdasági fellendülés is megfigyelhető volt, aminek hatására megnő a kényelemre, luxusra való igény.
(irodalmi) jellemzői
· könnyedség, dekorativitás, játékosság, szertelenség, érzelmek, az élet apró örömei (ellentétben a szentimentalizmussal), elegáns, finomkodó, nagyon kidolgozott részletek
A rokokó és az anakreóni hagyományok összekapcsolása
Az anakreóni hagyományok továbbélése
· Vas István
o meghatározó motívumok: ősz, elmúlás, természet, szerelem, öregség, halál, rózsa, bor
· Varró Dániel: Boldogság
o nagyon hasonló Csokonai verséhez, csak modernizálja azt
ha még mindig van időd, akkor beszélhetsz Csokonai stílusszintéziséről
· ars poeticája a Vidám természetű poéta, ez jól jellemzi Csokonai költészetét (bár élete vége felé ettől elfordul)
· a már említett rokokó
· szentimentalizmus
· klasszicizmus
· népiesség
· akik nagy hatással voltak rá: a már említett Anakreón és Háfiz, egy arab költő
· költői programja
o 1793-1794. J
§ Szerelmes versek
o 1797-1798. J J
§ Lilla-versek
o 1798-1801. L, K
§ A Lilla-szerelem kudarca, teljes boldogtalanság
§ Pl. Magánosság
§ 1798-1799: Dorottya, 1799: Az özvegy Karnyóné – a komikum, mint a szembenézés eszköze
o 1801-1805. Összegzés, új bölcseleti tartalmak, nemzeti poézis
§ Pl. A reményhez
§ A bölcs poéta
§ Az ember erkölcsi választásai által létező lény
§ Nemzeti költő akarna lenni (töredékes Árpád-eposz), de meghal
|