1. tétel: Petőfi Sándor verses nagyepikája: A helység kalapácsa vagy Az apostol

(segítség a tétel kidolgozásához)

A HELYSÉG KALAPÁCSA

Keletkezéséhez: ezt a művét 1844-ben írta, a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlap munkatársaként, közvetlenül a János vitéz előtt. Ebben az évben válik országos hírű költővé, s ebben nagy szerepe volt annak, hogy Vahot tőle várta a lap felvirágoztatását, s a vándorévek után Petőfi is nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába.

A műfaj vígeposz vagy komikus eposz, formája törmelékes hexameter-paródia.

Kétféleképpen közelítettük meg: eposzparódiaként és stílusparódiaként.

I. A helység kalapácsa mint eposzparódia. Fő kérdésünk itt az, hogyan parodizálja az eposz műfaját?

Előtte tanultatok a komikum-elméletekről, tehát hogy milyen forrásai vannak a komikus hatásnak. Ezekből itt elsősorban a kontrasztnak, a túlzásnak, a képtelenségnek, logikátlanságnak lesz szerepe.

A komikum fajtái közül elsősorban az iróniának.

Végig lehet venni „az eposzi kellékeket”, s megvizsgálni, hogyan jelennek itt meg, mitől lesznek viccesek.

Az eposzi kellékek:

(a szerkezetben:)

1. propozíció és invokáció

2. in medias res indítás (Pl. az időrend felbontása az Odüsszeia első felében)

(témában:)

3. nagyszerű hős vagy hősök küzdelmei, melyek egy egész közösség sorsát meghatározzák

(Például a görögök és trójaiak harca, vagy Odüsszeusz és társainak hazaútja, és Odüsszeusz bosszúja a kérőkön.)

4. az emberi és isteni világ kapcsolata, egymásra hatása. Ennek gyakori formája válságos helyzetben az isteni közbeavatkozás

(költői nyelvben, megformálásban:)

5. állandó jelzők (és más állandó elemek – formulák –, amelyeknek itt kevésbé van szerepe.)

6. eposzi hasonlatok

7. a hexameter

A kérdés tehát az, hogyan parodizálja az eposzi konvenció (hagyomány) eszköztárát A helység kalapácsa?

(Milyen részletek alapján olvasható egyenesen az Odüsszeia paródiájaként?)

II. A helység kalapácsa mint stílusparódia. Hogyan parodizálja a korban népszerű elbeszélői stílust?

Itt elsősorban a „nagyromantikára” gondolunk, pl. Vörösmarty Zalán futása című eposzára, melyhez egy kicsit hasonlót olvastunk a Csongor és Tündében (de tényleg csak kicsit). Másrészt a korban divatos biedermeierre, amely a romantikának egy amolyan hétköznapivá, fogyaszthatóvá vált formája. (A tankönyvben olvashattok rá példát – Vahot ajánlása hölgyolvasóinak. A szöveggyűjteményben Bajza József Esthajnal című verse.)

A lényeg tehát az, hogy az olvasott költői szöveg mitől komikus.

Ebben is elsősorban az alábbi fogalmak használhatók jól:

kontraszt, túlzás, képtelen logika

körülírás, túlbeszélés, szépítés (eufémizmus)

irónia, humor

A stílus szinte hullámvasutazik az emelkedett és közönséges között pl. a II. ének elején, máshol meg mint egy túlfújt lufi, dagad, dagad, s egyszercsak kidurran, pl. mikor Fejenagy kiolvassa Erzsók szeméből, hogy

„Ártatlan vagyok én, mint az izé.”

A készülésben a Bejáratok című tankönyvünket használjátok: 66-80. oldal.

AZ APOSTOL

Keletkezéséhez: 1848-ban Petőfi kudarcot szenvedett a júniusi képviselőválasztáson Szabadszálláson. Az apostolt ezután, még a nyáron megírta. Művében csalódása, félelmei és reményei fogalmazódnak a forradalom utáni eseményekkel kapcsolatban is. De szinte egész eddigi életének gondolatait, eszméit újrafogalmazza benne.

Műfaja elbeszélő költemény vagy verses regény, lírai regény. Versformája rímtelen, szabálytalan hosszúságú sorokba és szakaszokba tördelt jambikus vers.

A regény tere és ideje

Milyen utalások vannak arra, hogy hol és mikor játszódik a történet?

(Érdekes, hogy kultúránknak csak három szereplője van néven nevezve: Krisztus, Spartacus és Rousseau.)

A kompozíció nagyon izgalmas. In medias res indul: a kis család megközelítése olyan képszerű, messziről indul egy éjszakai város képéből, közelít és állapodik meg végül hősén, a felnőtt Szilveszteren. A mű egészére jellemző a leírásnak ez az „operatőri munkája”. Ahogyan a visszafogottan romantikus képgazdagság és a meghatározóan sötét tónusok is. (Az 1. fejezet ezért nagyon szép bevezetés a regény világába.)

Az elbeszélésre tehát az időrend felbontása jellemző.

a jelen (az elbeszélés jelen ideje) – Szilveszter gyermekkora, ifjúsága (visszatekintés) – a felnőtt férfi szenvedései és halála (az elbeszélés jelen ideje) – a jövő

(1 – 4.) – (5 – 14.) – (15 – 19.) – (20.)

(Nagyon szép, ahogy a 15. vége visszavezet a 3. végéhez.)

(A 20. fejezet a megírás jelen ideje: a „mi korunk” viszonya a régi korok mártírjaihoz, akik a nekünk fontos értékekért haltak meg. S ez Petőfi korát jelenti, mert újabb időcsavar, hogy mi ezt másfél évszázaddal később olvassuk: más történelmi tapasztalatok és eszmék, tudás stb. birtokában.)

Szilveszter személyiségfejlődésének lépései – eszméinek, küldetéstudatának kialakulása

● Ki milyen szerepet játszott Szilveszter történetében?

(A gyermekkor leírásában Dickens Twist Oliver-jére ismertünk. A tolvaj mintája a „jó” öreg Fagin.)

● Milyen szerepet játszik jellemének, sorsának alakulásában az árvasága? (Az állami gondozott, vagy nevelőtől nevelőhöz kerülő gyermekekről beszéltünk egy kicsit.)

● Milyen változásokon megy végig Szilveszter? Milyen hatások érik közben?

● Milyen ellentmondásos szerepe van ebben a tanító szavainak: „Te nem magadnak születtél, ׀ De a hazának, a világnak.” (9. vége)

● Milyen szerepeket kénytelen eljátszani, s milyen szerepeket vállal később maga?

● Miért romlik el Szilveszter élete? Hogyan lesz a családapából, apostolból elfuserált terrorista?

● Milyen eszmék irányítják Szilvesztert?

● Milyen tanulságokkal búcsúzik gyermekkorától? Milyen hatással vannak rá első szabad léptei a világban, a természetben? (Talán a legszebb fejezet ez, amelyben a tanítótól kapott útmutatás belső élménnyé válik. A szabadság, a természet és Isten élményétől megújult lélekbe a mások iránti szánalom költözik. Ennek a logikája szerintem bámulatos és feledhetetlen. Itt minden elsősorban Rousseau-ra épül különben. A táj, az élmény a legnagyobb romantikusokat idézi: Caspar David Friedrich képeit, Schubert zenéjét. 10.)

● Mit olvas ki a világtörténetből? (11.)

● Végül: hogyan összegzi világképét a „szőlőszem-monológban”?

Két motívum:

I. Mit jelent az, hogy Szilveszter apostol? (Az apostolok Jézus tanítványai voltak, akiket „elküldött”, hogy tanítsanak.)

● Milyen kapcsolatok vonhatók a főhős és Krisztus között?

● Vizsgáld meg Szilveszter és Isten kapcsolatát a műben!

Szilveszter négyszer imádkozik: 2, 3, 10. 17.

A 3.-ban lelke fölszáll Istenhez és úgy szól hozzá!

Időben első imája a 10. fejezetben van.

(Isten néma. Hogy van, azt a 11. fejezet vége mutatja, a szőlőszem-monológ után, s ebben – egy másik korban – keserűséget, iróniát érzek: akinek ez kell, arról Isten szorgos jegyzőként följegyzi. Fájdalmas, de ennek saját korában aligha lehetett ilyen olvasata.)

● Milyen különbségeket látsz a négy ima között?

II. Lehet-e az ember ember és polgár egyszerre?

„Az ember meghalt benne, s él a polgár. ׀ Ki a családé volt elébb, ׀ Most a világé.” (3.)

„Te nem magadnak születtél, ׀ De a hazának, a világnak.”(9. és 14.)

„Az ember nem csak polgár, ׀ Egyszersmind ember is; ׀ Mindig másoknak éljen-e, ׀ És sohase magáért?” (12.)

„Te voltál célja életemnek, ׀ Teáltalad s teérted éltem, ׀ Szerelem istenasszonya, ׀ Te egymagad voltál valóság; A többi? az emberiség, szabadság, ׀ Ez mind üres szó, puszta ábránd…” (17. vége)

Tehát hol várja igazán feladat az embert? Összeegyeztethető-e a társadalmi felelősség- és szerepvállalás a magánéleti boldogsággal?

A kérdés és az ember – polgár megkülönböztetés Rouseau-ra megy vissza. (Csokonai is utal rá A tihanyi ekhóhoz című versében.)

Stílusa

A műre romantikus képgazdagság, és emelkedett (néhol egészen fennkölt-patetikus) stílus jellemző. A stílus, de a vátesz-szerep is (a költő = látnok, vezető), Petőfi költészetében a forradalmi látomásos versek csoportjából is ismerős (A XIX. század költői, Az ítélet). Illetve az olyan látomásversekből, mint a Világosságot!

De humor is van benne, főleg az 5-6. fejezetben:

„Fiú, szomszéd uram, fiú,

Olyan fiú őkelme, mint a pinty.”