érettségi tételek : 19. Tétel – Egy szabadon választott magyar együttes dalszövegei: Zorán - Kell ott fenn egy ország |
19. Tétel – Egy szabadon választott magyar együttes dalszövegei: Zorán - Kell ott fenn egy ország
Enikő 2010.06.09. 15:05
19. Tétel – Egy szabadon választott magyar együttes dalszövegei
Zorán: Kell ott fenn egy ország
Kendőbe zárta ősz haját
Ahogy a régi nagymamák
S ha látta, apánk nem figyel
Esténként súgva kezdte el
Tedd össze így a két kezed
Így teszi minden jó gyerek
S szomorú szemmel végigmért
S nevettünk - Isten tudja, miért
Nézz csak fel, az ég magas
Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol
Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el
Felnőtt az ember, s mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy gyermek mit sem ért
Egy kőre hajtja kis fejét
Az arca szép, nem álmodó
Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató
Nézz csak fel, az ég magas
Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég
Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el
v Versforma
Ø Rímek: 1.,2., illetve 5.,6. versszak -> páros rímek (AABB), köztük főleg asszonáncok
3.,7. versszak -> rímek hiánya (esetleg az első két sor páros rím a „magas”, „igaz” miatt)
4., 8., versszak keresztrímek (ABAB)
Az 1-3., 5-7. versszak négyes jambusokból áll, a refrén előtti sor hármas jambus. A refrén trochaikus sorokból (Pl. „Kell ott fenn egy ország”), de a 6. és 8. sora jambikus („Mely bárkit átölel”). Tehát elég tisztán ritmikus dalforma.
v Költői eszközök, képek
Ø „Szobánkban ott a nagyvilág” -> metafora -> egy fogalmat változtat képpé, a nagyvilág lehet a tudás, az egész világ, kicsinyítve -> „melyből egy gyermek mit sem ért” -> lehet a világ bonyolultsága is
A magyarázat jó, de e kép inkább metonímia, szerintem. A jelentései inkább logikai, mint hasonlósági kapcsolatban vannak a „képpel” (a nagyvilággal). Mindenestre erős ellentétre (paradoxonra) épül.
Ø „fáradt hang” -> metonímia -> rész-egész viszony, az ember fáradt, az ő hangja
Ø „Mint egy régi altató” -> utalás lehet József Attila: Altató című versére, hiszen abban a versben is egy gyereknek tesz ígéreteket az édesanyja elalvás előtt
Ø „Kell ott fenn egy ország, / Mely bárkit átölel...”: szintén metonímia, nem az ország, hanem aki ott vár, fog átölelni.
Az Altatónak különben ugyanez a formája: „Lehunyja kék szemét az ég...” József Attilától mást is belehallok ebbe a két versszakba: Medáliák 2. első versszak: „a kis kanász ríva öleli át / kővé varázsolt tarka malacát”. Medáliák 3. „kinéz hát rajta és mindent belát...” Eszmélet 6. és 10. A kint-bent, a gyermek és felnőtt motívumpárok valahogy ebben a formában József Attilára emlékeztetnek.
v Elbeszélői szerepek változása:
Ø 1. versszak: külső elbeszélő, mintha valaki ismerősének mesélné a történetet, valószínűleg a történetben a gyermek, erre utal pl. az „apánk” szó, hiszen a saját édesapjáról beszél
Ø 2. versszak 1-2. sor: az ”ősz hajú szereplő” mesél, 3-4. sor ismét külső elbeszélő
Ø 3-4. versszak -> valószínűleg ismét az ősz hajúé.
Ø 5-6. vsz. külső elbeszélő
Ø 7-8. vsz. -> refrén, visszatér az ősz hajú elbeszélő.
Bár van benne némi epikum (elbeszélő jelleg), mégis lírai versként érteném, és beszélőjét lírai énnek, a vers beszélőjének nevezném. Az első versszak epikus indítás, amennyiben egy régi beszédhelyzetet idéz meg. És valóban két beszélőt indít el, ahogyan jól írod.
v Ki lehet ez az „ősz hajú”?
Ø Ősz hajú, mint a nagymamák -> tehát valószínűleg nem a nagymama
Ø Nevelő szándékú -> „Tedd össze így a két kezed, így teszi minden jó gyerek”
Ø Valószínűleg a gyermek édesanyja -> erre utal még pl. „S ha látta, apánk nem figyel, esténként súgva kezdte el”
v A refrén
Ø 3.,7. versszak is refrén-szerű, de változnak egy kicsit a szavak, mondatok pl. „Bár azt mondják, hogy nem igaz” -> „Csak hadd mondják, hogy nem igaz”, „Ott jártak ők a repülők, és nem látták sehol” -> „Mit tudnak ők, a repülők, a szívük jég, csak jég”
§ Másodszorra ez a versszak már határozottabb kifejezésmódot képvisel. -> ”nem érdekel a mások véleménye, ha nekem ez a meggyőződésem”, vagy ”nem kell mindig azt hinni, hogy a másiknak van igaza, hiába rendelkezik mondjuk fejlettebb eszközökkel (repülő)”
§ Ez a viszony különben a variációs ismétlés.
Ø 4. 8. versszak -> refrén: „Kell ott fenn egy ország…” -> ez a sor négyszer visszatér mindkét refrénben -> remény megerősítése
§ Milyen ez az ország?
· „Talán ránk is vár…” „Bárkit átölel” -> elérhető lesz egyszer az emberek számára
· „Amit senki nem talál” -> Nem tudományos ismeretek kellenek ahhoz, hogy elérjük, hiába vannak a repülők, nem találják azt
· „Amit sosem rontunk el” -> Romolhatatlan, szép ország
è ~Mennyország (A 3., 7. versszakkal együtt még inkább annak tűnik, hiszen az ég felé kell felnézni.)
v Hangulatok, zene kapcsolata
Ø Zene
§ A refrénen kívül lassú, halk, elbeszélő hangnemben énekel (~parlando)
§ Refrén -> kicsit magasabb hangon kezdődik, reményt kelt, hegedűk színesebbé teszik
Ø Hangulatok
§ Bensőséges -> sugdosás, kisgyereknek magyaráz
§ „Szomorú szemmel végigmért, s nevettünk, - Isten tudja, miért” -> szomorúság, de egyben öröm -> reménykedő, az egész dalra jellemző szerintem
§ 3.,4., 7.,8. versszak is reményteljes hangnemű
§ 5.,6. versszak -> idő múlása („felnőtt az ember, s mindent lát…”), elmúlás („Egy kőre hajtja kis fejét. Az arca szép, nem álmodó, nem kelti fel már ágyúszó”) -> vagy a gyermekkor elmúlása, vagy egy gyermek halála, ágyúszó utalhat háborúra is
· De ekkor is még szól a halk, és fáradt hang, hogy van remény
József Attila mellé még két párhuzam:
A gyermek-motívumhoz mindenképp jó A szegény kisgyermek panaszaira gondolni: van-e valami kapcsolat? (Most nem látok.) Viszont a Hajnali részegség biztosan benne van: „De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, / valami tiszta, fényes nagyszerűség...” Az égi vendégség, az égi házigazda, az azúr motívuma Kosztolányi versét idézi. Az élet-vendégség toposz is benne van: vendégek vagyunk ebben az életben, s megnyugtató tudat, lehet, hogy van házigazdánk. Ez a lenti életünk átmeneti szállás („egy kőre hajtja kis fejét” – ahogy különben Jákob, amikor álmában látta az angyalokat, amint a föld és ég között le s föl járnak). A szoba-nagyvilág ellentét is benne van a Hajnali részegségben. A transzcendens keresése itt is a gyermekkorhoz és a magas ég látványához kapcsolódik.
A repülő Karinthy egyik kedves motívuma. De itt inkább Radnóti Nem tudhatom-ját gondolom előképnek: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj stb. abban a versben is hosszú perspektíva-kettőzés lesz a repülő motívumából (aki föntről látja, s nincs itthon, az csak feladatot, objektumokat lát benne – aki itthon van, annak mindent jelent). Zorán versébe a technika lehetőségeit is jelenti – ahogy írod – meg benne van a régi és modern ember hübrisze: aki Bábelt épít, s azt gondolja, hogy már közel van a világ titkainak megfejtéséhez. (Tamás apostol utazhat, talán, ebben a repülőben, pedig „boldogok, akik nem látnak, de hisznek.”)
|