Az második ipari forradalom jellemzői

·         XIX. század második fele

·         egész Európa és USA

o   ámde egyenlőtlen fejlődés, Anglia és Franciaország fejlődési üteme lassult; a később iparosodott USA, Németország és Japán viszont gyorsan fejlődtek

·         a fejlődés motorja a nehézipar

·         az ipari fejlődést már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a tudomány új eredményei tették lehetővé

·         új iparágak születtek és váltak vezető ágazatokká

·         a hatalmas tőkék lehetőséget nyújtottak az újítások ipari alkalmazására

·         vas helyett már acél, kohók

·         jelentős tudományos újítások a hatékonyság érdekében

·         a korszak új energiaforrása a kőolaj

o   kőolaj-finomítás: a vegyipar fellendülése

§  tekercsfilm, műanyagok: bakelit és gumiabroncs

·         a korszak új erőgépe a belső égésű motor (Otto, Daimler, Benz)

o   a közlekedés fejlődése

o   autógyártás: az első gyakorlatban is bevált gépkocsi (1886 Benz); az első futószalagon, nagy szériában gyártott gépkocsi (1913 Ford T-modell, tervezője Galamb József)

o   léghajó 1900 Zeppelin

o   repülőgép 1903 Wright fivérek

·         elektromosság

o   a világítás forradalmasítása

§  izzólámpa 1879 Edison

§  lehetővé teszi a három műszakos termelést, futószalagot

o   az energia tárolása, átalakítás

§  elektromos akkumulátor

§  transzformátor 1882 Bláthy-Déry-Zipernowsky

o   villanymotor

§  alkalmas kisméretű gépek meghajtására

§  olcsóbb,  jobb hatásfokú mint a gőzgép

o   a hírközlés forradalmasítása

§  telefon 1876 Bell

§  telefonközpont 1878 Puskás Tivadar

§  drót nélküli távíró 1901 Marconi

·         dinamit 1867 Nobel

o   bányászat, vegyiipar, hadiipar

·         a mezőgazdaságban is megjelennek a gépek

o   robbanómotoros traktor, vetőgép, aratógép

o   a vegyipar fejlődésével műtrágyát lehet alkalmazni

o   a biológia fejlődése lehetővé tette a növények nemesítését, az állatok keresztezését

·         tudományos fejlődés

o   fizika, kémia: Mengyelejev és a periódusos rendszer, Einstein relativitás-elmélete, Röntgen és a röntgensugárzás

o   biológia és orvostudomány: aszpirin, evolúció, kromoszómák, A-vitamin

Új iparszervezési módszerek

·         tömegtermelés

·         monopolkapitalimus

§  a második ipari forradalomnak nagy volt a tőkeigénye

→   tőkekoncentráció (a cégek egyre nagyobb tőkeértéke)

→   tőkecentralizáció (tőkék, azaz cégek összeolvadása)

§  megjelent a finánctőke (ipari és banktőke öszeolvadása)

·         monopólium: a tőkekoncentráció lévén kialakult olyan nagyvállalat vagy vállalatközi szervezet, amely extraprofitra törekszik úgy, hogy uralkodó pozícióra tesz szert a termelésben és a piacon, megegyezéssel korlátozva a szabadversenyt. Fajtái:

o   kartell: tartós monopolista megállapodás (árak, piacok, bérek)

o   tröszt: közös irányítás alá kerülő vállalatok

o   konszern: különböző ágazatokban tevékenykedő, önállóságukat megtartó vállalatok szövetsége – azonos tulajdonosi csoport

→   nem kötődnek a nemzeti piacokhoz, ott fektetnek be, ahol a legkedvezőbbek a feltételek à tőkekivitel

Társadalmi és demográfiai folyamatok

·         Nyugat-EU

o   születésszám csökkenése (mert pl. kisebb a gyermekhalandóság)

o   alkalmazotti rétegek, középosztály gyarapodása

·         Kelet-EU

o   a két ipari forradalom egy időben jelentkezik

o   demográfiai robbanás

o   kivándorlás

o   torlódó társadalom à feszültségek

Városiasodás

·         a népesség a városokba áramlik

·         nagyvárosok száma emelkedik

·         városi életmód

o   villanyvilágítás, autó, mozi

·         nagyárosok negyedeinek feladatkör szerinti elkülönülése

·         fokozódik a szegregáció

·         a tömegközlekedés kialakulása