6. Magyarország nemzetiségei a XIX. század második felében

A nemzetiségi kérdés 1849 és 1867 között

·         a szabadságharc idején a nemzetiségek szembefordultak a magyar kormánnyal

·         a császári kormányzat azonban a szabadságharc leverése után nem tartotta be az ígéreteit (nincs autonómia)

o   „a nemzetiségiek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül”

·         a magyarországi nemzetiségek helyzete saját nemzeti szempontjukból 1849 után kedvezőbbé vált

o   megszabadultak a számukra veszélyes magyar nemzetállami törekvésektől

o   az újabszolutizmus jelentős pozíciókat juttatok nekik a korábban a magyar nemesség által kézben tartott kigazgatásban

o   felgyorsul a nemzeti öntudat kiteljesedése a nemzetiségi tömegek körében

·         közeledési kísérletek

o   eredménytelenek, mivel hiányoznak a kölcsönös engedmények

·         Kossuth terve a Dunai konföderációról

o   mindkét fél elutasítja

o   tudatosítja a magyar vezető rétegben, hogy a szomszéd népekkel és államokkal, vagy az Ausztriával való szövetkezés között kell választani à 1867 Kiegyezés

Az 1868-as nemzetiségi törvény

·         Eötvös és Deák dolgozta ki

·         mivel a magyar vezető réted a nemzetállam kiépítésén munkálkodik, a nemzetiségnek nem ad kollektív jogokat, de egyénieket igen!

o   széleskörű anyanyelvhasználat

o   létrehozhatnak nemzetiségi társadalmi szervezeteket

·         nagyon liberális a korszak viszonyaihoz képest, a nemzetiségek mégsem elégedettek (mert nem kapnak kollektív jogokat)

A horvát-magyar kiegyezés (1868)

·         meghagyják a tartomány területi autonómiáját

·         Horvátországnak saját országgyálése van, amely képviselőket küld a magyar OGY-be

·         bán az országos kormányzat élén

·         Fiume magyar igazgatás alá kerül

Demográfiai robbanás és kivándorlás

·         demográfiai robbanás a jobb életkörülmények, s higiéniai és az egészségügyi viszonyok javulása miatt

·         belső migráció: vidékről városba

·         kivándorlási hullám: Amerikába

o   a legtöbben a növekvő népességű, de kedvezőtlen mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területekről vándorolnak ki (a legszegényebb területekről)

o   a kivándorlóknál a magyarok aránya viszonylag kicsi

·         bevándorlás

o   német és cseh szakmunkások

o   zsidók Galíciából

o   romák Románia felől

A nemzetiségi kérdés a századfordulóig

·         a magyar vezető réteg a nemzetiségek asszimilációját szorgalmazza

·         az erőszakos asszimiláció csak az értelmiséget érinti

·         az asszimiláció fő színtere a főváros

·         természetes és erőszakos asszimiláció

·         új törvények: visszaszorítják a nemzetiségi nyelvhasználatot

o   fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákba

o   visszaszorítják a nemzetiségi középiskolákat

o   megakadályozzák a nemzetiségek világi felsőoktatási intézményrendszerének kialakulását

o   kevesen állnak ki a nemzetiségek mellett (de pl. Mocsáry Lajos igen)

o   1879-es törvény; 1907: Lex Apponyi

·         a nemzetiségek vezető rétegei erre passzívan ellenállnak, tiltakoznak, megjelennek az elszakadási törekvések

o   a nemzetiségi kérdés elmérgesedése, hangosabbá válik a nemzetállamok propagandája (irredentizmus)

o   a gazdasági fejlődés miatt megerősödik a nemzetiségi polgárság és az értelmiség, a parasztokat pedig mozgósítja az agrárkérdés

A magyarság arányának növekedése

·         mert a demográfiai robbanás azokat a területeket érinti, ahol a magyarság zöme lakik

·         a kivándorlásban a magyarság kisebb arányban vesz részt

·         a bevándorlók (és a belső vándorlók) városokban telepednek le és asszimilálódnak

·         a nagy nemzetiségi tömbök érintetlenül maradnak

A zsidó emancipáció

·         1895: a zsidó vallás egyenjogúsítása

·         a zsidóság lélekszáma rohamosan nő (a népszaporulat és a bevándorlás miatt)

·         a zsidóság nagy része a kiskereskedelemből és a kisiparból él, de sok a zsidó értelmiségi is

·         a zsidóság azonosul a magyar nemzeteszmével, asszimilálódnak (a neológ zsidók)

·         antiszemitizmus

o   kismértékben, elsősorban a városi kispolgári rétegeket jellemzi

o   a kormány visszaszorítja az antiszemita megnyilvánulásokat

o   pl. Tiszaeszlári Solymosi Eszter esete

A cigányság helyzete

·         nehéz meghatározni a cigányság számát

·         számuk növekedett, népességbeli arányuk is (a bevándorlás miatt)

·         elterjed a letelepedett életvitel, de még mindig sokan vándorolnak