Bevezetés

§  kései versek: 1934 után

§  nagy hatással van rá Freud (verset is ír a születésnapjára), és a freudi pszichoanalízis – a pszichoanalízisei során sok gyermekkori trauma a felszínre kerül, amelyekkel aztán képtelen megküzdeni: ezek motívumokként felbukkannak verseiben, pl. anya-nő-gyermek, apa-isten, gyermek-férfi, bűn

§  szublimációesztétika (szintén Freud alapján): a tudat legmélyéről felhozott kaotikus élmények, lelki konfliktusokat okozó belső indíttatások a költeményeiben fegyelmezett formákba, kifinomult képekbe, logikus rendbe szerveződnek

§  megszaporodnak a lírai én osztottságát mutató önmegszólító versek (pl. Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél)

§  megszaporodnak a létösszegző versek (Kész a leltár, Talán eltűnök hirtelen)

§  sok olyan vers, amelyben a J. A. önmagát, sorseseményeit értelmezi

§  a közösségért való felelősség (A Dunánál, Hazám)

§  1936: Gyömrői Edit (pszichoanalitikusnő), a reménytelen szerelem à Nagyon fáj (verseskötet, ez az utolsó)

§  1937: Kozmutza Flóra (pszichoanalitikusnő) àFlóra-versek

§  1937: öngyilkos lesz

A Dunánál

§  1936-ban keletkezett, a Szép Szó történeti tanulmányokat tartalmazó Mai magyarok régi magyarokról című különszámához készült

§  a közösség és az egyén léte felől megfogalmazható történetiség (nem lírai történetszerűség)

§  a magyar gondolati líra hagyományához illeszkedik (pl. Csokonai Az estve, Berzsenyi A magyarokhoz, Kölcsey Himnusz)

§  az emlékezet mint jelent formáló múlt

§  formája a pindaroszi ódát követve tagolódik három egységre, ugyanakkor át is írja a klasszikus formát

§  vallomásos hang

szakaszos elemzés

§  első egység

o   hosszú bevezetés, amely előkészíti a lírai ént és a befogadót a komolyabb gondolatokról szóló második és harmadik részre à jelenetkeret megteremtése

o   a vershelyzet megjelölése

1.      a beszélő elhelyezi magát egy aktuális térben (rakodópart alsó kövén) és meghatározza aktuális tevékenységét (ültem, néztem)

2.      a lírai én szemlélődésének tárgya egyszerre külső (dinnyehéj) és egyszerre belső (sorsomba merültem)

3.      a lírai én összhangban van környezetével, hangulata és a táj hangulata megegyezik

4.      a táj indítja el a gondolatait à a hömpölygő folyó és a lehulló esőcseppek látványa az idő múlására emlékezteti és a múltat juttatja az eszébe (az eső és a folyó összekapcsolásával a Duna az idő és az emlékezet allegóriájává válik)

o   vízhez kapcsolódó jelentéstartalmak: megújulás, bölcs nyugalom (folyó), gyermeki játékosság (hullám), változás, állandóság

o   még nem olyan lényegesek a gondolati tartalmak, a táj van hangsúlyos szerepben

o   édesanya-motívum, kisgyerekek

§  második egység

o   egy gondolat, majd a lírai én és az ősök kapcsolatáról ír

o   a lírai én jelenvaló pillanatában, világ- és létértelmezésében benne foglaltatik a múltnak minden tapasztalata

o   az ősök munkálkodása a jelenben nyer értelmet és értelmezési lehetőséget

o   a költői beszéd hagyományok általi meghatározottsága („ők fogják ceruzámat”), másrészt a történetiségből fakadó osztottság (ők – én)

o   a lírai én és az ősök kapcsolata

1.      versszak: egymás mellett, mindannyian nézők

2.      versszak: szemléletkülönbség közte és az ősök között, a lírai én tisztábban lát, nagyobb összefüggésekben látja a történelmet, ugyanakkor van olyan, amit csak az ősök tudnak, és a lírain én nem

3.      versszak: megfogalmazza a ősök és az elbeszélő közötti összetartozást: kiegészítés és együttműködés à így születik meg a vers

§  harmadik egység

o   a ki vagyok én? kérdésre keresi a választ

·         a közvetlen múlt felidézése (szülők)

·         biológiai vízióban megragadhatón egység (őssejt – ősök)

·         közösségének történelmi és nemzeti etnikai tapasztalatai

→   összekapcsolódik a személyes és a nemzeti, történelmi háttér

o   a birtokba vett múlt ellentétei a lírai én megértési folyamatában belső békévé szelídülnek, ezt pedig a beszélő külső békeként is meg akarja valósítani à kijelöli  maga és közössége (a magyarok) számára a jövő irányát

o   Duna-allegória

Bukj föl az árból

§  regresszió: gyermeki állapot

§  gyermeki én, a felnőtt tapasztalataival (hiszen ő kér segítséget, belátja, hogy segítség kell)  à ambivalencia

§  osztott személyiség (esendő gyermek és meglett ember)

§  gyermeki kicsinység

§  a lírai én normaképzést kér

§  isten ~ apa: azt akarja, hogy szóljon rá, mert veszélyes dolgokkal játszik; önmagától való védelem vágya - önpusztítás

§  József Attila nem ismerte apját

§  kétségbeesés, magány

§  a bűnösség gondolata: J. A. azt képzelte, hogy bűnös (a félresikerült pszichoanalízis miatt); büntetést vár, majd feloldozást

§  elsodorja a semmi

§  egzisztencializmus: az ember bele van vetve egy olyan világba, amelynek ne ismeri a törvényeit, így tehát könnyen bűnössé válhat

§  könyörgő zsoltár