érettségi tételek : 12. Az utazás és keresés motívuma Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében |
12. Az utazás és keresés motívuma Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében
Laura 2010.06.13. 17:59
Bevezetés
· 1937-ben jelent meg
· sok nyelvre lefordították
A regény, mint fejlődésregény
· a fejlődésregény (Bildungsroman)
o 18. század, polgárosodás, felvilágosodás
§ a személyiség is fontos à a személyiség fejlődésének folyamata is lényeges! à életrajzírás àfejlődésregény
o központi alak a személyiség
o cselekménye olyan események sorából épül fel, amelyek a rendszerint fiatal főhősök szellemi fejlődésében, egyéniségük kialakulásában lényeges szerepet játszottak
o utazás
o Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei, Wilhelm Meister vándorévei
· Mihály önmagát keresi az egész regény folyamán, mindig is ezt csinálta
„Mihály nem férjnek való. Ő... hogy is mondjam... ő egy kereső... Valamit keresett egész életében, valamit, ami más.”
o csak szerepeket próbálgat egész életében
o senkivel sem bír azonosulni
o Mihály életprogram nélkül él
o az álom: Mihály élete vándorlás
o amúgy Erzsi is keres, Ervin is keresett egy ideig
o Mihály nem jut el sehová: a regény vége: újra megpróbál konformizálódni (eddig még sose sikerült neki, most újra megpróbálja)
→ a regény tagadja a Bildungsroman-eszmét!!!
„Mihály hallgatta. Hazamegy. Megint megkísérli azt, ami tizenöt éven át nem sikerült: konformizálódni. Talán most sikerül. Ez a sorsa. Megadja magát. A tények erősebbek voltak nála. Megszökni nem lehet. Mindig ők az erősebbek, az apák, a Zoltánok, a vállalatok, az emberek.”
Mihály szerepei
· áldozat szeret lenni
· az Ulpius-kör szereplői ~ Mihály lelkének aspektusai
o mikor ki a hegemón – Mihály az akar lenni
o Tamás
§ vajon ekkor boldog volt?
§ Tamás menti meg az örvénytől
§ veszendőség-érzés, polgári félelem
„Úgy éreztem, hogy "vesztembe rohanok", különösen olyankor, amikor ittam. Úgy éreztem, hogy véglegesen kihullok abból, ami a rendes emberek rendes élete, és amit apám elvárna tőlem. Ezt az érzést, minden szörnyű lelkiismeret-furdalásom dacára, nagyon szerettem. Ebben az időben szinte bujdostam apám elől.”
§ ehhez az állapothoz akar visszatérni
o Ervin
o János
· tanulóévek: haladék a felnőttség előtt
· megpróbál konformizálódni: dolgozik, viszonya lesz Erzsivel, feleségül veszi Erzsit
· Olaszország: a nosztalgia helye, előhozza Mihály ifjúkorát, rájön, hogy a jelenlegi szerepe nem felel meg neki
„Beszéd közben minden tudatosodott, ami szökése óta inkább ösztönösen élt benne: hogy mennyire elhibázottnak érzi felnőtt vagy ál-felnőtt életét, házasságát, mennyire nem tudja, mihez kezdjen, mit várhat még jövőjétől, hogyan térhetne vissza igazi önmagához. És főképp, hogy mennyire gyötri a nosztalgia ifjúkora és ifjúkorának barátai iránt.” (amikor Ervinnel beszélget)
§ találkozik ifjúságának alakjaival, visszatér régebbi szerepeibe
§ Millicent ~ a tanulóéveinek külföldi nőkkel folytatott viszonyaira emlékezteti
§ Waldheim ~ egyetemi évek, amikor még Mihály is vallástörténész akart lenni
§ a végén Tamás szerepét próbálja átvenni, sikerült-e?
„Hiszen vágya már kielégült. Az elmúlt éjszaka, az olasz házban, félelmében és vízióiban már realizálta a vágyat, amely kamaszkora óta kísértette. Ha a külső valóságban nem is, de a lélek valóságában beteljesedett. És ezzel a vágy, legalábbis jó időre, ha ugyan nem végleges, kielégülést nyert, megszabadult tőle, és megszabadult Tamás kísértetétől.”
"Mihály, mikor ezt olvasod, már útban vagyok Bombay felé. Nem jövök el hozzád. Te nem fogsz meghalni. Te nem vagy Tamás. Tamás halála csak Tamást illeti meg, mindenki keresse a saját halálát. Isten veled, Éva."
Az utazás és a tér szerepe a regényben
· utazás ~ keresés
· a térnek hangulati értéke van à a főhős lelkivilága
o Mihály többször is említi, hogy mekkora hatással van rá a tér
„Minden városrésznek, sőt minden utcarészletnek külön hangulati értéke volt számomra. Különben ma is éppúgy el tudok szórakozni a házakkal, mint akkoriban.”
· a regény helyszínei, melyik mit jelképez
o Olaszország
§ nosztalgia
§ Mihály mindig is el akart jutni ide
§ Mihály számára a fiatalságát hozza vissza
§ régmúlt ~ valami ősi, elemi dolog
§ cserepek
§ hanyatló olasz kisvárosok
o Budapest
§ kispolgári
o Franciaország
§ fiatalság, dekadencia
§ Erzsi számára fontos
o Anglia
§ köd
§ itt látja meg Mihály Éva szemeit
· ki milyen nemzetiségű? melyik mit jelképez?
o Millicent amerikai – buta, de lelkes
o Ellesley doktor angol – józan
o Lutphali Suratgar perzsa – ősi, ösztönlény, állatias, vad
o Vannina – olasz, szenvedélyes, nem hagyja meghalni Mihályt
Szimbólumok, jelképek
· mélység és magasság
o mélység ~ örvény (Tamás?)
o magasság ~ kolostor (Ervin) – itt kap célt Mihály (Róma)
o Siena (újra örvény): magas torony – mély kút
· labirintus, útvesztő
o Mihály eltéved a velencei sikátorokban – a saját lelkében is
o Londonban is
· holdvilág
o keresi, de menekül előle
A regény két főszereplője: Erzsi és Mihály
a regény szerkezet, mivel indokolható Erzsi főszereplősége
1. Nászút (Villon-idézet)
Mihály és Erzsi még együtt, nagyrészben Mihályról tudunk meg dolgokat, de azért egy kicsit Erzsiről is
2. A bujdosó (Blake-idézet – Erzsi és a perzsa)
Mihály Itáliában, Millicent
Erzsi Párizsban, Szepetneki
3. Róma
Mihály Rómában, Waldheim (ember a múltból, egy lehetőség a folytatásra)
Erzsi Párizsban, Pataki
4. A pokol kapuja
Mihály Rómában, majdnem öngyilkos lesz Éva segítségével, de Vannina jön
Erzsi Franciaországban, majdnem lefekszik a perzsával, de mégsem (saját döntése ~ gyávaság ?)
jön Mihály apja, és hazaviszi Mihályt
jön Pataki, és hazaviszi Erzsit
a házasságuk
kudarc
mindketten mást akarnak: Mihály konformizálódni, Erzsi pont hogy más lenni
Erzsi a regény folyamán szembesül azzal, hogy mégsem más
Mihály vajon mivel szembesül?
A múlt szerepe a regényben
a személyes múlt (Mihály)
az emberiség múltja
ősképek, a tudattalan népeinek halálvágya (a halál erotikus aktus), az androgünok, stb.
a történelem már csak cserepek formájában jelenik meg
|