érettségi tételek : 9. Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészete A jó palócok című kötet novelláiban |
9. Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészete A jó palócok című kötet novelláiban
Laura 2010.06.15. 10:35
9. Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészete A jó palócok című kötet novelláiban
Mikszáth Kálmán
· 1847 Szklaboda (ma Szlovákia), 1910 Budapest
· író, újságíró, országgyűlési képviselő
· 1881 A tót atyafiak, 1882 A jó palócok (novelláskötetek)
· Szent Péter esernyője, Különös házasság, Beszterce ostroma (regények)
A jó palócok
· 1882
· 15 mesei, balladai, példázatos és életképszerű elbeszélés
· laza rendben
· a palóc vidék hagyományai, népi hagyományok – babonák, hiedelmek
· állandó színhelyek: néhány (kitalált?) falu, pl. Bágy, Bodok, Gózon
· a szereplők állandó keverése, visszatérése, fölvillantásaà közösségi otthonosság
· a novellák közös jellemzője a személyes elbeszélésmód és az erőteljes történetmondói hang
· mozaikos szövegalkotás
A Szegény Gélyi János lovai és a Tímár Zsófi özvegysége novellák összehasonlítása
· az elbeszéléstechnika a Szegény Gélyi János lovaiban
o az alaphelyzet szabad függő beszédből bontakozik ki
§ szabad függő beszéd: nincs bevezető ige, elmarad a kötőszó, az elbeszélő és a szereplő szólamai összecsúsznak
o az elbeszélői hang és a szereplő belső monológjának összefonódása – átképzeléses előadásmód
o a szubjektív elbeszélői hang mellett a külső (készülődés) és belső (a lovakhoz fűződő bensőséges viszony stb.) történéseket Gélyi János látószögéből ismerjük meg
o E/3. elbeszélő, a jelen idő és a múlt idő váltakozása
o mintha látná maga előtt az eseményeket, és arról tudósítana (pl. a novella végén)
o a narrátor közelről ismeri a világot, amelyről tudósít – otthonos benne, jártas a szokásaiban
§ a már említett összefonódás miatt
§ a mód miatt, ahogy a különböző dolgokat megemlíti
· mintha pletykálna
· úgy tesz, mintha a befogadó is tagja volna a közösségnek, tudná, hogy ki kicsoda stb.
o élőbeszédszerű!!! pl. mesemondás, ahol mesemondó és mesehallgató ugyanannak a közösségnek a része, ugyanabban a hagyományban élnek
o élőbeszédszerű a nyelvezet is, pl. gyakran megáll: ...
o korlátozott mindentudás
§ nem ismerjük meg pl. Gélyi János lelki folyamatait, sőt, a novella végét sem
§ kifejtettség hiánya, üres helyek – a befogadónak kell megtöltenie
o részletes, szép leírások
o a természet leírása
§ a történések tükrében
§ megszemélyesítések
§ pl. „...a közeledô kenderáztatókat, melyek úgy csillogtak zöldes vizükkel, mint valami gúnyos szemek, s messzebb a hegyszakadékokat, ezeket az öblös, nyitott koporsókat.”
· a Szegény Gélyi János lovai novella balladaszerűsége
o balladai téma
o tragédia
o előadásmód: a fehér és piros mályvarózsa motívumának refrénszerű ismétlődése
o szaggatottság: sok a ...
o drámaian feszült párbeszédek
o elhallgatások
o népdalokra, népballadákra jellemző nyelvi megformáltság, zeneisét
o a szöveg gyakran ritmikus prózára vált
· a téma
o házasság, házasságtörés, halál
o alaphelyzet
Szegény Gélyi János lovai
|
Tímár Zsófi özvegysége
|
a házasság megromlott
|
a házasság megromlott
|
a nő akar hűtlen lenni
|
a férfi már elhagyta a feleségét
|
a férj nem tűri
|
a nő tűri
|
o a novellák vége
Szegény Gélyi János lovai
|
Tímár Zsófi özvegysége
|
a halál akart, szándékos
|
a halál nem szándékos
|
mindketten meghalnak
|
csak a férfi hal meg
|
amikor a nő elmenne
|
amikor a férfi visszajönne
|
· a kompozíció
o bevezetés: hosszú leírás
§ Gélyi János lovairól:
· a lovak értékeire hívja fel a figyelmet
· a hangulatot alapozza meg: a történet nagyon lassan indul, így nagyobb a kontraszt az eleje és a vége között
· lovak ~ feleség: nagyon értékesek, Gélyi csókolgatja őket, el akarják venni tőle
§ Tímár Zsófi házasságáról
o bonyodalom
§ öregasszonyok
§ Sz. G. J. L.: a férj meghallja, hogy a nő el akarja hagyni
§ T. Zs. Ö.: Zsófi megtudja, hogy a férje vissza akar jönni hozzá
o tetőpont
§ Sz. G. J. L.: a feleség leejti a rózsát
§ T. Zs. Ö.: a férj meglátja Zsófit
o befejezés
§ tragédia
o A Sz. G. J. L. az elején lassú (lóleírás), majd begyorsít: vágtatás
· motívumok, szimbólumok: a többi novellában is felbukkannak
o öregasszonyok
§ közvetítenek a szerelmesek között
§ jót akarnak tenni, de balul sül el
§ a többi novellában is van öregasszony, pl. Galandáné asszonyom
§ boszorkányszerűek
§ mintha a halál követei lennének
o színek
§ Vér Klára virágai
· a fehér rózsát dobja le, a fehér az ártatlanság é a tisztaság színe à Klára tisztaság elveszne, ha megcsalná a férjét
· a piros rózsa marad a mellén à szerelem, szenvedély
§ Tímár Zsófi kendője
· piros: a visszatérő szerelem, a remény, az élet
· fekete: halál, özvegység
o Tímár Zsófi férje egy keresztet próbál felrakni a templomtoronyra, ekkor esik le
o Gélyiné szelleme megjelenik Az Az a pogány Filcsik című novellában
|