Bevezetés

·         a törökök kiűzése után egész Magyarország a Habsburg Birodalom része lesz

·         1723: Pragmatica Sanctio: a nemesség adómentességéért és az OGY jogosítványaiért cserébe elfogadják a HB ház nőági örökösödést és azt, hogy a Birodalom feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul öröklődik

·         felvilágosult abszolutizmus

o   abszolút királyi hatalom

o   felvilágosult eszmék szerinti uralkodás

o   rendeletekkel

Mária Terézia 1740-80

·         a magyar nemesség segítségével kerül trónra

o   a magyar rendek megszavazták a háborúhoz szükséges újoncokat és adót (mert osztrák örökösödési háború)

o   törekedik arra, hogy a magyar arisztokráciát és a nemességet érzelmileg is a dinasztiához kösse

§  többször jár Magyarországon, új kitüntetéseket alapít, Theresianum, testőrség

·         reformok, hogy olcsóbb és ésszerűbb legyen az állam működése

·         1754: merkantilista vámrendelet

o   célja: állami bevételek növelése, a nemesség megadóztatása közvetett módon (amúgy a birodalom többi részén már adóznak a nemesek)

o   intézkedései:

§  a birodalom köré egységes küldő vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és a piacot

§  Magyarország és az örökös tartományok közé egy belső vámhatárt állítottak, amely a birodalmi munkamegosztást volt hivatott erősíteni (cseh+osztrák ipar – magyar mezőgazdaság)

o   következményei:

§  elmélyül a birodalom két fele közötti munkamegosztás

§  Magyarország addig is alacsony szintű ipara az erőteljes cseh és osztrák konkurencia miatt csak lassan fejlődik

·         1767: Úrbárium (Úrbéri rendelet)

o   célja: a jobbágy (mint adózó) védelme, az állami bevételek növelése (a földesúri önkényes adószedés korlátozásával)

o   indokoltsága: a birtokosok igyekszik növelni majorsági földjeiket (a jobbágytelkek rovására), és ezt a földet egyébként is a jobbágyoknak kell megművelni. Ez nagyon megterheli a jobbágyságot, akik viszont adóznak a földjük után, tehát fontosak (mivel a nemesek nem adóznak a majorsági földek után).

o   intézkedései:

§  a jobbágyi szolgáltatások maximálása

§  rögzíti a majorsági és az úrbéri földek arányát (birtokösszeírás, telekkönyvezés)

§  szabályozza a jobbágytelek részeit és nagyságát

§  rögzíti a jobbágyok jogait

o   következményei:

§  megszilárdul a telekrendszer

§  enyhül a földesúr-jobbágyi viszony

§  a földesúr nem szehet önkényesen adót ezután à stabilabb lesz az állami adók fizetése

·         1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról

·         1777: Ratio Educationis

o   célja: államilag szabályozni az oktatást (eddig az oktatás inkább egyházi ügy)

o   célcsoport: falusi fiatalság

o   intézkedései

§  tankötelezettség 6-12 éves kor között

§  németül kell tanulni (a latinról a németre tevődik a hangsúly)

§  fontos a történelem: a NRB történelmét kell megtanulni, a királyhoz való hűséget tanulják ezáltal

§  államilag előírt tanterv

o   következményei

§  noha az oktatás jórészt az egyház kezében marad, a tantervek révén érvényesül az állami ellenőrzés

§  szervezettebb lesz az oktatás

II. József 17080-90

·         a kalapos király

o   nem koronáztatja meg magát magyar királynak, hogy ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok tiszteletben tartására

·         felvilágosult eszméktől áthatva rendeletek ezreit bocsátja ki, ezek gyakran nemtetszést váltanak ki, mert sokszor hagyományokat sért velük, rugalmatlan

·         a rendeleteket csak a király hozza, nem is kell hozzájuk OGY

·         Türelmi rendelet 1781

o   indoklás

§  keresztényi szeretet

§  tudja, hogy a kényszer nem jó

o   az evangélikusok,  kálvinisták és a görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlatot biztosít

§  nem katolikusok is építhetnek templomot (olyan helyeken, ahol eddig nem lehetett), bár magánpénzből

§  állami hivatalt nem katolikusok is viselhetnek (mivel mindenki a saját hite szerint tehet esküt

·         1782: feloszlatja a „szemlélődő” és az „elmélkedő” szerzetesrendeket, vagyonukból vallásalapot hoz létre, amelyből a plébániák számát gyarapítja (a tanító és gyógyító rendeket nem oszlatja fel)

·         Nyelvrendelet 1784

o   a latin helyett a németet teszi meg államnyelvvé

o   nagyon nagy ellenállást vált ki a magyar nemesség körében

→   az anyanyelv használata a rendi ellenállás gondolatkörébe kerülve divattá, mozgalommá vált

→   politikai és anyagi támogatás a nyelvújítóknak

→   a magyarságtudat a külsőségekben is megmutatkozik (ruha, táncok)

·         Jobbágyrendelet 1785

o   megadja a jobbágyoknak a szabad költözködés jogát

o   a jobbágyok eladhatják, átruházhatják ingóságaikat

o   a jobbágynak ingatlanja nincs, használati joga viszont igen, és azt átruházhatja, eladhatja

o   a természet törvénye és a közjó érdekében

→   felvilágosult gondolkodás, a nép bizalmának elnyerése

·         Népszámlálás 1784-85

·         egyéb reformok

o   vármegyék helyett 10 közigazgatási kerület (cél a megyei autonómia visszaszorítása)

o   megszünteti a főispáni tisztséget

o   javítja az alsópapság helyzetét

o   takarékossági intézkedések

§  megtiltja a dakoporsóba temetést à felzúdulás

§  divatellenes intézkedések

·         kik támogatják II. József politikáját?

o   a jobbágyok

o   a másvallásúak

o   felvilágosult nemesi értelmiségiek (jozefinisták, pl. Széchényi papa, Kazinczy)

o   nem nemesi származású értelmiségiek (pl. Hajnóczy)

o   a nemesek NEM! (hiányzik nekik a vármegye)

·         válság

o   társadalmi elégedetlenség a reformok miatt

o   II. József orosz szövetségben háborút indít a törökök ellen, sikertelen háború à még nagyobb elégedetlenség

o   a francia forradalom híre à a felvilágosult abszolutizmus vége

·         1790-ben a halálos ágyán három kivételével (türelmi, jobbágy- és az alsópapságra vonatkozó rendelet) minden rendeletét visszavonja

·         személye és politikája uralkodása óta még ma is vita tárgya