Témaindító hozzászólás
|
2008.01.08. 21:46 - |
kemisztri láv |
ha füzetben 500 van, akkor albert azt tanitotta, vagyis azt tuti elfogadja. ági tételében 1és 1000közt, és biológiai értelemben 1 és 500közt.
EME mérést már ecer irtam, ho kell hozzá tudni anód és katód E értékét, és akkor 2 különbsége.
kénsav gyártsá: S+O2->SO2, 2SO2+O2(V2O5-divanádiumpentaoxid katalizátorral)->SO3, SO3+H2SO4->H2SO2O7(dikénsav), H2S2O7+H2O->2H2SO4. a természetben, savas eöknél máskép képzödik, de gyártani igy tanultuk.
aktiv szénnél annyi, ho: széntartalmu szárazanyagbol->(szárazlepárlással)->faszén->(+kátrány,fagáz,kőszéngáz)-->(további felületnövelés)->aktívszén
zsírmolekula+3NaOH ---> glicerin + 3zsírmolakula sója( pl C17H35COONa, vagy C15H31COONa.)
a pH ugye a hidrogénion vagy oxóniumion koncentrációját jelenti egy oldatnak. ha pH=3, akkor egy mól anyag, 10(a minusz3.on),vagyis 1/1000 hidrogéniont tart.. innetöl meg ugye aránypár: vagyis 1liter(1000g) sósavoldat(gyomorsav) tart. 0,001*0,03645g sósavat. akkor 2liter, kéccer ennyit.. (0,0729g-ot.)
amugyamugy sztem nem kell mindent halálra pontosan tudni, ho 500/1000 föleg, ha mind2t taniztják, csak határozzotan elég ideig jot dumálni, akkor ugysem kérdez bele felesleges apróságokba senki. |
Nekem ez a kolloid oldatok sötétek mint a vak ablakok a szemközti házon. szal most 1 és 500 nm között vagy 1és 1000 nm között, mer füzetben 500 van, az Ági tételében mindkettő?
Aztán nekem az lenne a kérdésem, hogy az EMEt hogyan mérik?
Valaki leírhatná a kénsav gyártás fajtáit!
szénből és vízből hogy lesz szintézisgáz?
a számítsái pédákból azt a gyomorsavas phsat le tudja valaki úgy érni, hogy értsem? (ez egy elég nehéz feladat...)
a zsírmolekulának mi a lúgos hidrolízise?
és azt köll tudni hogy milyen speckó eljárások vannak arra hogy mesterséges szénből aktív szén legyen? (mer könyv csak annyit írt hogy speckó eljárások)
köszi :) |
ionizácios energia a nemfémek kicsi, fémeknek nagy.
Az az energiamennyiség, mely ahhoz szükséges, hogy kationt hozzunk létre egy semlegesebb (nem feltétlenül semleges) töltésű atomból, az ionizációs energia. Általánosabban egy atom n-edik ionizációs energiája az az energiamennyiség, mely ahhoz szükséges, hogy az n-edik elektront leszakítsuk az atomról, miután az előző n-1 et már leszakítottuk.( ez wikipedia.) |
húú, köszii.
cserébe vmi a kolloidoldatokrol: def.:azok az oldatok, amelyekben az oldott részecskék mérete 1 és 1000 nm közé esik.(bilológiában 500ig) van ilyen ho micellás kolloid, fehérjekoloid, meg lehet dumálni a koagulácirolo, monomolekuláris rétegröl, mososzerekröl,reverzibilis, ill irreveezibilis koagulácio,denaturácio meg ilyesmik sztem. asszem ezt biozsbol is tanultuk. amugymeg tvalyi szerveskémia vége. |
mi az az ionizációs Energia? |
összetart savbázis párok
megfordítható reakciók esetén a sav és a bázis szerepet cserél, a protonátadás iránya megváltozik
CH3COOH (most ez a sav) + H2O (ez ugye meg a bázis)= (megfordítható nyíl) CH3COO- + H3O+
és visszafelé tehát a reakció
CH3OO- (most ez a bázis) + H3O+ (ez meg most a sav) = (megfordíthatónyíl) CH3COOH + H2O |
mik azok az összetartozó savbázispárok?? mire akar ez a kérdés vonatkozni?? (B/7) |
bocsii, 1-1 nemkötö elektronpár |
C(3szoroskötés)O. és 2-2 nemkötö elektronpár, mint a N2 molekulában.
aszem a CO kötési közt a 3. datív |
lehet hogy ez nagyon gáz de én nemtom hogy néz ki a CO molekula:( hányszoros kötés van benne? és hány nemkötő e- pár vagy párosítatlan e- van benne?
C=O????
|
ón allotróp módosulatai a fehérón, szürke ón, rombos ón. az ónpestis az az amikor Tcsökkentve, fehérón-->szürkeón(ez egy lasú folyamat) , kristályszerkezet megváltozik és porrá hullik. EZ a por "fertőző" ha fehér ónhoz ér akkor elporlad. vagyis ha a 2 módosulat érintkezik egymással akkor a folyamat felgyorsul. |
Réka, ju ár ön éndzsöl!!
de akkor talán még azt is tudod, hogy mi lehet az az ónpestis, haa? |
1. EME=E(katód)-E(anód) -- az anód és katód közt mérhető maximális potenciálkülönbség.
2. a széncink elem az galvánelem. van benen grafitrúd,sóhíd, műanyagacélborítás, cinkhenger,MnO2, C-por,NH4Cl.<-- ezek szilárdak ezért szárazelem. a cink redukálószer benne-->ZN2- . sztem elméletben a galvánelemek mükődésére hasonlit. és soros kapcsolás van benne, és akkor a az EME növelhető.
3. hétköznapi fogalom szerint: savak, azok a vegyületek amelyek vízzel szemben savként viselkednek
4. a savak protonleadási készsége az EN értéktől függ. ahol erősen poláris a kötés(nagy az EN értékeke különbsége) ott Hionban elszegényedik, és leszakad.
5.erösségi sorrend: víz-->higrogénszulfid(H2S)-->szénsav-->ecetsav-->foszforsav-->kénessav-->salétromsav-->sósav-->HBr-->HI-->kénsav-->HClO4. |
kérdések:
1. még mindiog hogyan kell kiszámítani az EMEt???
2. hogy működnek azok a bizonyos szén-cinke-lemek (hehe értitek)??
3. az oké hogy van Brönsted-féle sav-bázis fogalom, de mi a hétköznapi savfogalom?
4. pontosan akkor mitől függ, hogy egy sav mennyire akarja leadni az ő protonját?
5. mi a savak erősségi sorrendje? |
Mindent, ami eljut hozzám és kémia vizsgával kapcsolatos, azt felrakom a honlapra, amit erre az alkalomra szerkeztettem: kemiavizsga2007.uw.hu
Ha van valami amit fel tudok küldeni azt küldjétek el a: arycika@gmail.com-ra, vagy msn-en a damien911114@hotmail.com-ra... |
hát ági H2S2O7-en keresztül gyártott kénsavat a réka is aztmondta h régen azt tanultuk.(dikénsav,óleum).de a legjobb ha elmondod az összeset:) rékával egyetértek.am hétfőre viszem akkor az ágiét:)
|
alapvetoen alkalifem vegyuletek <-> alkalifoldfem vegyuletek szerint. mert csoporton belul nagyjabol egyeznek. ahol megsem ott csoporton belul felsorolni a kulonbsegeket, es osszehasonlitani. szerintem. |
a 17.bében hogy köll összehasonlítani a vegyületeket? úgyhogy egy alkálifém vegyület vs. egy alkáliföldfém vegyület vagy főcsoporton belül vagy mindenkettő? Vagy egyik sem? |
[130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|