7. Csokonai Vitéz Mihály anakreóni versei és az anakreóni hagyomány

Csokonai Vitéz Mihály

·         1773-1805

·         felvilágosodás kora

·         stílusszintézis: rokokó, szentimentalizmus, klasszicizmus, népiesség, anakreóni hagyomány!

Anakreón

·         i. e. 572-487

·         költészetével hagyományt teremt, motívumai:

o   földi örömök: bor, ételek, szerelem, dal

o   elmúlás, öregség

·         pl. Engem a szerelem, Gyűlölöm, stb.

Csokonai és az anakreóni hagyomány

·         bizonyos motívumokat átvesz: földi örömök: bor, ételek, szerelem, dal

·         bizonyos motívumokat kihagy: elmúlás, öregség

·         „Éljünk vidáman, minél kevesebb gonddal: mert egyszer meghalunk, ez a régi lírikusok filozófiája, ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség filozófiája.”

·         mások boldogságára tekintettel levő örömkultusz – lásd Epikurosz, francia felvilágosodás (Holbach)

·         a negyedfeles jambusi sort tekinti anakreóni formának

·         1806-ban, halála után adják ki Anakreóni dalok című kötetét

Anakreón: Reggeliztem és Csokonai: A bóldogság

·         közös jegyek

o   téma: örömforrások felsorolása

o   időbeliség: „most”

·         különbségek

o   Csokonai

§  hosszabb a vers – jobban ki van fejtve

§  tudatosság, az öröm akarása, eltervezettsége, megalkotottsága

§  3 kompozíciós egység (7+7+3)

·         egy mondat, egy mondat (mindkettő leírás), költői kérdés(ek)

·         második egységben belép a cselekvő alany, aki megalkotja, előkészíti, felfokozza a maga boldogságát (egyes szám első személyű igék)

§  eltérő időszerkezet, Csokonainál minden egyszerre van, Anakreónnál nem, Csokonai habzsolja az örömöket, a boldogság görcsös akarása

§  az utolsó három sorban a gyermeki büszkeség mutatkozik

§  életkép – részletesebben le van írva a díszlet, térben és időben is konkretizál

·         természet

·         érzékszervi benyomások

o   illatok, színek, ízek, érintés

·         a vers zenei eszközei

o   „Zefir susogva...” – az s hangok a szelet idézik

o   l és m hangok

·         érzékeléskultusz à szentimentalizmus

§  kivételes pillanat – pedig hétköznapinak tűnik

§  a pillanat megállításának vágya

§  a boldogság allegóriája

A rokokó

A 18. század elején Franciaországban létrejön egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta. Már XIV. Lajos korában érezhető volt egyfajta szembenállás a hivatalos barokk stílus szigora ellen. Az ellenzők könnyedebb, díszítettebb stílust akartak létrehozni szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetéssel. XV. Lajos idején egy gazdasági fellendülés is megfigyelhető volt, aminek hatására megnő a kényelemre, luxusra való igény.

(irodalmi) jellemzői

·         könnyedség, dekorativitás, játékosság, szertelenség, érzelmek, az élet apró örömei (ellentétben a szentimentalizmussal), elegáns, finomkodó, nagyon kidolgozott részletek

A rokokó és az anakreóni hagyományok összekapcsolása

Az anakreóni hagyományok továbbélése

·         Vas István

o   meghatározó motívumok: ősz, elmúlás, természet, szerelem, öregség, halál, rózsa, bor

·         Varró Dániel: Boldogság

o   nagyon hasonló Csokonai verséhez, csak modernizálja azt

ha még mindig van időd, akkor beszélhetsz Csokonai stílusszintéziséről

·         ars poeticája a Vidám természetű poéta, ez jól jellemzi Csokonai költészetét (bár élete vége felé ettől elfordul)

·         a már említett rokokó

·         szentimentalizmus

·         klasszicizmus

·         népiesség

·         akik nagy hatással voltak rá: a már említett Anakreón és Háfiz, egy arab költő

·         költői programja

o   1793-1794. J

§  Szerelmes versek

o   1797-1798. J J

§  Lilla-versek

o   1798-1801. L, K

§  A Lilla-szerelem kudarca, teljes boldogtalanság

§  Pl. Magánosság

§  1798-1799: Dorottya, 1799: Az özvegy Karnyóné – a komikum, mint a szembenézés eszköze

o   1801-1805. Összegzés, új bölcseleti tartalmak, nemzeti poézis

§  Pl. A reményhez

§  A bölcs poéta

§  Az ember erkölcsi választásai által létező lény

§  Nemzeti költő akarna lenni (töredékes Árpád-eposz), de meghal