6. József Attila kései versei
Laura 2010.06.12. 23:53
Bevezetés
§ kései versek: 1934 után
§ nagy hatással van rá Freud (verset is ír a születésnapjára), és a freudi pszichoanalízis – a pszichoanalízisei során sok gyermekkori trauma a felszínre kerül, amelyekkel aztán képtelen megküzdeni: ezek motívumokként felbukkannak verseiben, pl. anya-nő-gyermek, apa-isten, gyermek-férfi, bűn
§ szublimációesztétika (szintén Freud alapján): a tudat legmélyéről felhozott kaotikus élmények, lelki konfliktusokat okozó belső indíttatások a költeményeiben fegyelmezett formákba, kifinomult képekbe, logikus rendbe szerveződnek
§ megszaporodnak a lírai én osztottságát mutató önmegszólító versek (pl. Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél)
§ megszaporodnak a létösszegző versek (Kész a leltár, Talán eltűnök hirtelen)
§ sok olyan vers, amelyben a J. A. önmagát, sorseseményeit értelmezi
§ a közösségért való felelősség (A Dunánál, Hazám)
§ 1936: Gyömrői Edit (pszichoanalitikusnő), a reménytelen szerelem à Nagyon fáj (verseskötet, ez az utolsó)
§ 1937: Kozmutza Flóra (pszichoanalitikusnő) àFlóra-versek
§ 1937: öngyilkos lesz
A Dunánál
§ 1936-ban keletkezett, a Szép Szó történeti tanulmányokat tartalmazó Mai magyarok régi magyarokról című különszámához készült
§ a közösség és az egyén léte felől megfogalmazható történetiség (nem lírai történetszerűség)
§ a magyar gondolati líra hagyományához illeszkedik (pl. Csokonai Az estve, Berzsenyi A magyarokhoz, Kölcsey Himnusz)
§ az emlékezet mint jelent formáló múlt
§ formája a pindaroszi ódát követve tagolódik három egységre, ugyanakkor át is írja a klasszikus formát
§ vallomásos hang
szakaszos elemzés
§ első egység
o hosszú bevezetés, amely előkészíti a lírai ént és a befogadót a komolyabb gondolatokról szóló második és harmadik részre à jelenetkeret megteremtése
o a vershelyzet megjelölése
1. a beszélő elhelyezi magát egy aktuális térben (rakodópart alsó kövén) és meghatározza aktuális tevékenységét (ültem, néztem)
2. a lírai én szemlélődésének tárgya egyszerre külső (dinnyehéj) és egyszerre belső (sorsomba merültem)
3. a lírai én összhangban van környezetével, hangulata és a táj hangulata megegyezik
4. a táj indítja el a gondolatait à a hömpölygő folyó és a lehulló esőcseppek látványa az idő múlására emlékezteti és a múltat juttatja az eszébe (az eső és a folyó összekapcsolásával a Duna az idő és az emlékezet allegóriájává válik)
o vízhez kapcsolódó jelentéstartalmak: megújulás, bölcs nyugalom (folyó), gyermeki játékosság (hullám), változás, állandóság
o még nem olyan lényegesek a gondolati tartalmak, a táj van hangsúlyos szerepben
o édesanya-motívum, kisgyerekek
§ második egység
o egy gondolat, majd a lírai én és az ősök kapcsolatáról ír
o a lírai én jelenvaló pillanatában, világ- és létértelmezésében benne foglaltatik a múltnak minden tapasztalata
o az ősök munkálkodása a jelenben nyer értelmet és értelmezési lehetőséget
o a költői beszéd hagyományok általi meghatározottsága („ők fogják ceruzámat”), másrészt a történetiségből fakadó osztottság (ők – én)
o a lírai én és az ősök kapcsolata
1. versszak: egymás mellett, mindannyian nézők
2. versszak: szemléletkülönbség közte és az ősök között, a lírai én tisztábban lát, nagyobb összefüggésekben látja a történelmet, ugyanakkor van olyan, amit csak az ősök tudnak, és a lírain én nem
3. versszak: megfogalmazza a ősök és az elbeszélő közötti összetartozást: kiegészítés és együttműködés à így születik meg a vers
§ harmadik egység
o a ki vagyok én? kérdésre keresi a választ
· a közvetlen múlt felidézése (szülők)
· biológiai vízióban megragadhatón egység (őssejt – ősök)
· közösségének történelmi és nemzeti etnikai tapasztalatai
→ összekapcsolódik a személyes és a nemzeti, történelmi háttér
o a birtokba vett múlt ellentétei a lírai én megértési folyamatában belső békévé szelídülnek, ezt pedig a beszélő külső békeként is meg akarja valósítani à kijelöli maga és közössége (a magyarok) számára a jövő irányát
o Duna-allegória
Bukj föl az árból
§ regresszió: gyermeki állapot
§ gyermeki én, a felnőtt tapasztalataival (hiszen ő kér segítséget, belátja, hogy segítség kell) à ambivalencia
§ osztott személyiség (esendő gyermek és meglett ember)
§ gyermeki kicsinység
§ a lírai én normaképzést kér
§ isten ~ apa: azt akarja, hogy szóljon rá, mert veszélyes dolgokkal játszik; önmagától való védelem vágya - önpusztítás
§ József Attila nem ismerte apját
§ kétségbeesés, magány
§ a bűnösség gondolata: J. A. azt képzelte, hogy bűnös (a félresikerült pszichoanalízis miatt); büntetést vár, majd feloldozást
§ elsodorja a semmi
§ egzisztencializmus: az ember bele van vetve egy olyan világba, amelynek ne ismeri a törvényeit, így tehát könnyen bűnössé válhat
§ könyörgő zsoltár
|