14. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete Magyarországon
Laura 2010.06.12. 23:56
Bevezetés
· a törökök kiűzése után egész Magyarország a Habsburg Birodalom része lesz
· 1723: Pragmatica Sanctio: a nemesség adómentességéért és az OGY jogosítványaiért cserébe elfogadják a HB ház nőági örökösödést és azt, hogy a Birodalom feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul öröklődik
· felvilágosult abszolutizmus
o abszolút királyi hatalom
o felvilágosult eszmék szerinti uralkodás
o rendeletekkel
Mária Terézia 1740-80
· a magyar nemesség segítségével kerül trónra
o a magyar rendek megszavazták a háborúhoz szükséges újoncokat és adót (mert osztrák örökösödési háború)
o törekedik arra, hogy a magyar arisztokráciát és a nemességet érzelmileg is a dinasztiához kösse
§ többször jár Magyarországon, új kitüntetéseket alapít, Theresianum, testőrség
· reformok, hogy olcsóbb és ésszerűbb legyen az állam működése
· 1754: merkantilista vámrendelet
o célja: állami bevételek növelése, a nemesség megadóztatása közvetett módon (amúgy a birodalom többi részén már adóznak a nemesek)
o intézkedései:
§ a birodalom köré egységes küldő vámhatárt vontak, amely védte a birodalmi termelést és a piacot
§ Magyarország és az örökös tartományok közé egy belső vámhatárt állítottak, amely a birodalmi munkamegosztást volt hivatott erősíteni (cseh+osztrák ipar – magyar mezőgazdaság)
o következményei:
§ elmélyül a birodalom két fele közötti munkamegosztás
§ Magyarország addig is alacsony szintű ipara az erőteljes cseh és osztrák konkurencia miatt csak lassan fejlődik
· 1767: Úrbárium (Úrbéri rendelet)
o célja: a jobbágy (mint adózó) védelme, az állami bevételek növelése (a földesúri önkényes adószedés korlátozásával)
o indokoltsága: a birtokosok igyekszik növelni majorsági földjeiket (a jobbágytelkek rovására), és ezt a földet egyébként is a jobbágyoknak kell megművelni. Ez nagyon megterheli a jobbágyságot, akik viszont adóznak a földjük után, tehát fontosak (mivel a nemesek nem adóznak a majorsági földek után).
o intézkedései:
§ a jobbágyi szolgáltatások maximálása
§ rögzíti a majorsági és az úrbéri földek arányát (birtokösszeírás, telekkönyvezés)
§ szabályozza a jobbágytelek részeit és nagyságát
§ rögzíti a jobbágyok jogait
o következményei:
§ megszilárdul a telekrendszer
§ enyhül a földesúr-jobbágyi viszony
§ a földesúr nem szehet önkényesen adót ezután à stabilabb lesz az állami adók fizetése
· 1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról
· 1777: Ratio Educationis
o célja: államilag szabályozni az oktatást (eddig az oktatás inkább egyházi ügy)
o célcsoport: falusi fiatalság
o intézkedései
§ tankötelezettség 6-12 éves kor között
§ németül kell tanulni (a latinról a németre tevődik a hangsúly)
§ fontos a történelem: a NRB történelmét kell megtanulni, a királyhoz való hűséget tanulják ezáltal
§ államilag előírt tanterv
o következményei
§ noha az oktatás jórészt az egyház kezében marad, a tantervek révén érvényesül az állami ellenőrzés
§ szervezettebb lesz az oktatás
II. József 17080-90
· a kalapos király
o nem koronáztatja meg magát magyar királynak, hogy ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok tiszteletben tartására
· felvilágosult eszméktől áthatva rendeletek ezreit bocsátja ki, ezek gyakran nemtetszést váltanak ki, mert sokszor hagyományokat sért velük, rugalmatlan
· a rendeleteket csak a király hozza, nem is kell hozzájuk OGY
· Türelmi rendelet 1781
o indoklás
§ keresztényi szeretet
§ tudja, hogy a kényszer nem jó
o az evangélikusok, kálvinisták és a görögkeletiek számára szabadabb vallásgyakorlatot biztosít
§ nem katolikusok is építhetnek templomot (olyan helyeken, ahol eddig nem lehetett), bár magánpénzből
§ állami hivatalt nem katolikusok is viselhetnek (mivel mindenki a saját hite szerint tehet esküt
· 1782: feloszlatja a „szemlélődő” és az „elmélkedő” szerzetesrendeket, vagyonukból vallásalapot hoz létre, amelyből a plébániák számát gyarapítja (a tanító és gyógyító rendeket nem oszlatja fel)
· Nyelvrendelet 1784
o a latin helyett a németet teszi meg államnyelvvé
o nagyon nagy ellenállást vált ki a magyar nemesség körében
→ az anyanyelv használata a rendi ellenállás gondolatkörébe kerülve divattá, mozgalommá vált
→ politikai és anyagi támogatás a nyelvújítóknak
→ a magyarságtudat a külsőségekben is megmutatkozik (ruha, táncok)
· Jobbágyrendelet 1785
o megadja a jobbágyoknak a szabad költözködés jogát
o a jobbágyok eladhatják, átruházhatják ingóságaikat
o a jobbágynak ingatlanja nincs, használati joga viszont igen, és azt átruházhatja, eladhatja
o a természet törvénye és a közjó érdekében
→ felvilágosult gondolkodás, a nép bizalmának elnyerése
· Népszámlálás 1784-85
· egyéb reformok
o vármegyék helyett 10 közigazgatási kerület (cél a megyei autonómia visszaszorítása)
o megszünteti a főispáni tisztséget
o javítja az alsópapság helyzetét
o takarékossági intézkedések
§ megtiltja a dakoporsóba temetést à felzúdulás
§ divatellenes intézkedések
· kik támogatják II. József politikáját?
o a jobbágyok
o a másvallásúak
o felvilágosult nemesi értelmiségiek (jozefinisták, pl. Széchényi papa, Kazinczy)
o nem nemesi származású értelmiségiek (pl. Hajnóczy)
o a nemesek NEM! (hiányzik nekik a vármegye)
· válság
o társadalmi elégedetlenség a reformok miatt
o II. József orosz szövetségben háborút indít a törökök ellen, sikertelen háború à még nagyobb elégedetlenség
o a francia forradalom híre à a felvilágosult abszolutizmus vége
· 1790-ben a halálos ágyán három kivételével (türelmi, jobbágy- és az alsópapságra vonatkozó rendelet) minden rendeletét visszavonja
· személye és politikája uralkodása óta még ma is vita tárgya
|