Széchenyi István

·         élete

o   1791-ben született Bécsben

o   felmenői között az országért tenni akaró, művelt arisztokraták, pl. apja Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum, nagybátyja, Festetics György a Georgikon alapítója

o   katolikus, arisztokrata, nyugat-magyarországi nagybirtokos

o   részt vesz a napóleoni háborúkban

o   1810-től nyugat-európai utazások Wesselényivel

o   1825-től részt vesz az országgyűléseken

§  1825-ben az OGY-n felajánlja egyévi jövedelmét az MTA megalapítására

o   1848-ban a Batthyányi-kormány közmunkaügyminisztere, majd idegösszeroppanást kap, Döblingben kezelik

o   1860-ban öngyilkos lesz

·         művei, programja

o   1830: Hitel, 1831: Világ, 1833: Stádium

o   lassú, de folyamatos fejlődés

o   kerülné az összeütközést az udvarral

o   az arisztokráciának továbbra is vezető szerepet szán

o   először a gazdaságot kívánja átalakítani, csak utána a politikát

o   a vitás pontokat kerüli (külügy, hadügy, pénzügy)

o   tömegmozgalmak elvetése

o   a rendi sérelmi politika elvetése

o    ellentétben ifjúkori barátja, Wesselényi elképzeléseivel, aki

§  református és erdélyi középbirtokos

§  vállalná a konfliktust Béccsel

§  a reformokat a vármegyei köznemesség vezető szerepével képzeli el

§  párhuzamosan képzeli el a politikai és a gazdasági reformokat

§  széles rétegekre kíván támaszkodni

§  a rendi sérelmi politika hagyományait követné

o   felismeri, hogy a nemesség előjogai már szolgálják a nemesség érdekeit

§  az ősiség törvénye megakadályozza a nemest a hitelfelvételben (mert birtoka az elidegenítés korlátai miatt nem szolgálhatott fedezetül)

§  a jobbágyi szolgáltatások (robot) nem kényszerítik ki a termelékeny gazdálkodást

o   elképzelései

§  az ősiség (avicitas) eltörlése (hogy felvehessen hitelt

§  a háramlási jog (Fiscalitas) eltörlése (Utód hiányában vagy hűtlenség esetén a tulajdonjog visszaszáll a koronára)

§  birtokbírhatás joga (Jus Proprietatis) mindenkinek (eddig nem lehetett városon kívüli birtoka a nem nemesnek)

§  törvény előtti egyenlőség

§  jogi képviselő bármilyen vallású lehet

§  részleges közteherviselés

§  infrastruktúrális fejlesztések

§  monopóliumok, céhek, limitatiók (hatósági árszabás) eltörlése, mert gátolják a szabadversenyt

§  magyar nyelv

§  a Helytartó Tanács kormányozzon

§  nyilvánosság

§  önkéntes örökváltság

§  status quo: Magyarországnak korlátozott autonómia a birodalmon belül

o   a szerves fejlődést megvalósító Angliát tekinti példának

o   gyakorlati tevékenysége

§  kaszinót alapít, meghonosítja a lóversenyt

§  gőzhajózás, folyószabályozás, vasút, hidak (Lánchíd)

§  iparfejlesztés

·         Széchenyi vs. Kossuth

o   Kossuth

§  Monokon született, evangélikus nemesi családban

§  Országgyűlési Tudósítások, Pesti Hírlap, Védegylet, Ellenzéki Párt, a Batthány-kormány pénzügyminisztere, OHB elnöke, kormányzó-elnök, majd emigrál

§  ősiség eltörlése, polgári tulajdonviszonyok kialakítása, kötelező örökváltság állami kárpótlással, önálló nemzeti ipar vámokkal védve

§  jogegyenlőség, közteherviselés, nemzeti érdekegyesítés, szabadságjogok

§  nagyfokú politikai és gazdasági önállóság a birodalmon belül

§  népképviseleti OGY

o   Kossuth többször is bírálta Széchenyit a Pesti Hírlapban

o   Széchenyi nyíltan szembefordul Kossuthtal, megírja a Kelet népe című vitairatot 1841-ben

o   erre Kossuth: Felelet Gróf Széchenyi Istvánnal 1841

o   a liberális közvélemény Kossuthtal szimpatizál

A társadalom

·         főnemesek (arisztokrácia)

o   hatalmas birtokok (10 000 hold fölött), amelyeken magas színvonalú majorságokat működtettek

§  mintagazdaságok: modernizálták a termelést

o   udvarhű politika

o   ők adják az ország legfőbb méltóságait

o   néhány felvilágosult főnemes felelősségvállalása (kivételes)

§  Festetics György: Georgikon

§  Széchényi Ferenc: Nemzeti Múzeum

·         jómódú birtokos nemesség

o   1000-10 000 hold

o   bekapcsolódik a gazdasági életbe

o   kúriákat, kastélyokat építenek

o   ők irányítják a vármegyét, és döntő szerepet játszanak az országgyűlésben

·         törbepirtokos vagy birtoktalan nemesség

o   a nemesség nagy része

o   néhány száz hold tualjdonú nemesek

o   saját maguk által megművelt jobbágytelekes nemesek: bocskoros vagy hétszilvafás nemesek

o   birtoktalan nemesek: armális nemesek

o   részt vesznek a megyei közéletben

o   akik tanultak, azok a magyar értelmiség jelentős bázisa lettek

o   viszont volt rengeteg elszegényedő, felemelkedni képtelen nemes à a kormánypolitika felhasználhatta őket

·         az államapparátus bővülése, az oktatás és a gazdaság fejlődése jelentősen növelte az értelmiségiek létszámát, nőtt a nem nemesi származású értelmiségiek (honorácior) aránya

·         polgárság: nő a városok jelentősége

o   egyre többen laknak városokban

o   új kereskedőpolgárság

§  az ipar még mindig céhes keretek között folyik, de mgnő a manufaktúrák száma

§  politikai súlyuk nincs

·         jobbágyság

o   az ország népességének kétharmada

o   a majorsági gazdálkolkodás térhódítása + népességnövekedés à telkek aprózódása

o   jómódú, egésztelkes jobbágy

§  ő nem dolgozik, napszámosokkal művelteti a földjét

o   középparasztság

§  féltelkesek

o   zsellérek

§  1/8 teleknél kisebb földdel rendelkező jobbágyok

§  számuk növekszik

§  nőtt a házatlan zsellérek száma