19. A török kiűzése Magyarországról
Laura 2010.06.12. 23:58
Előzmények
· ifjabb Zrínyi Miklós: költő és hadvezér
o meggyőződése szerint a magyar rendeknek szerepet kell vállalni a török kiűzésében
o mindennapos küzdelem a törökkel
o felismeri az Oszmán Birodalom gyengülését: az idő elérkezett a török kiűzésére
§ mert a nyugati hadászat és haditechnika fejlődésével leértékelődött a XVI. századi szinten álló török haderő
§ 1664: Téli hadjárat
§ 1664: vadászbalesetben meghal
· I. Lipót császár (1657-1705) békét akar
o a török gyengeségnek véli Lipót békülékeny politikáját és támadást indít
§ de Lipót seregei Montecuccoli vezetésével Szentgotthárdnál győzelmet aratnak
§ Lipót mégis békét köt (hogy a franciák elleni háborúra koncentrálhasson): 1664: Vasvári béke
· a magyar főnemesek felháborodnak az előnytelen békekötésen, és összeesküvéseket szőnek. Lipót többször is megbocsát, a Wesselényi-féle összeesküvésnek már nem! , 1670-ben kivégzik a résztvevőket
· I. Lipót abszolutizmust akar, felfüggeszti az alkotmányt, támadja a protestánsokat, elbocsátja a magyar végvári katonákat, többszörösére emeli az adókat
è az emberek elégedetlenek, megerősödik a kuruc mozgalom (üldözött nemesek + végvári katonák, bujdosóknak is nevezik magukat, a Partiumból törnek be portyázni a királyi Magyarországra)
è I. Lipót nyugalmat akar, OGY-t hív össze (Sopron 1681), amelyen visszaállítja a rendi alkotmányt, nádort választanak, amnesztiát hirdet a felkelőknek, megszünteti az új adórendszert és engedélyezi a protestáns vallásgyakorlatot
è a kurucok elutasítják à 1682-ben Thököly Imre vezetésével létrehozzák a kuruc fejedelemséget (török vazallus)
A törökök téves helyzetmegítélése
· Thököly sikereit a Porta a Habsburg Birodalom gyengeségének vélte
· a Porta a belső válságot katonai sikerekkel kívánta ellensúlyozni à hatalmas sereg indul Bécs ostromára (a haderő jelentős részét amúgy a függő viszonyban levő államok hadereje tette ki, mert már gyengus a Porta)
· I. Lipót segítséget kér a lengyel királytól (Sobieski Jánostól), és sikerül megnyernie az ügy érdekében Bajorországot és Szászországot
· Bécs fel van készülve
· a felmentő seregek Lotharingiai Károly fővezérletével döntő vereséget mérnek az ostromlókra, majd visszafoglalják Esztergom várát
Buda visszavétele
· a győzelmek óriási lelkesedést váltanak ki a keresztény világban
· I. Lipót anyagi XI. Ince pápa anyagi és diplomáciai (XIV. Lajost fegyverszünetre veszi rá) segítsége nyomán a háború folytatása mellett dőlt
· 1684: a pápa támogatásával megalakul a törökellenes Szent Liga (Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence)
· 1686: Buda visszavétele
· a keresztény seregek ezután ellenállhatatlanul törnek előre
o 1687: Nagyharsány („a második mohácsi csata”)
o visszafoglalják Nándorfehérvárt
A francia támadás – a háború elhúzódása
· XIV. Lajos meglepődik a Habsburgok túlzott sikerein, és hátbatámadja őket
è a császár jelentős erőket csoportosít nyugatra
è ez meghosszabbítja a török ellen vívott háborút
· 1697: Savoyai Jenő Zentánál döntő győzelmet arat a törökök fölött
· 1699: karlócai béke: Magyarország a Temesköz kivételével felszabadul
Erdély betagozódása a birodalomba
· Buda visszavétele után Lotharingiai Károly csapatai megszállják
· I. Lipót lesz Erdély fejedelme
· 1691: Diploma Leopoldinum: I. Lipót oklevélben biztosítja, hogy tiszteletben tartja a fejedelemség hagyományai, berendezkedését
· Erdélyt nem egyesíti Magyarországgal (I. Lipót nem akarja erősíteni a magyar rendeket)
· a jövőben Erdélyt az erdélyi főnemesek közül kinevezett kormányzó (gubernátor) irányítja a király nevében
A rendek és az uralkodó
· abszolutizmus: a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról (1687)
· a korábbi hódoltság területét a király új szerzeménynek minősíti: Újszerzeményi Bizottság, a régi birtokokat csak pénzen lehet visszavásárolni (kivéve a katolikus egyházat)
· a kurucokat és a volt katonákat szélnek eresztették à jobbágyi sorba akarják őket taszítani
· megemelik az adókat (porció: a katonaság kitelelése, ellátása)
· a császári haderő túlkapásai
è mindenki elégedetlen
a következőket remélem már nem fogják rajtunk számonkérni, de tessék:
A török kor mérlege
· hatalmas emberveszteség
· egyes területek teljesen elnéptelenednek
· a veszteségek elsősorban a magyar népességet érintik (és jönnek bevándorlók is)à lecsökken a magyarok aránya
· a városokból végvárak lettek
· eltűnik az Árpád-korban kialakult aprófalvas településszerkezet
· az Alföldön a lakosság betelepült a mezővárosokba
· ahol a települések eltűntek, ott felhagytak a födműveléssel
· társadalom
o gyengül a polgárság
o nem jelennek meg manufaktúrák, ipar továbbra is céhes keretek között
o a vagyont biztonságosan csak föld (esetleg nemesfém) formájában lehet biztonságosan megőrizni à főurak újabb földeket vásárolnak
o a főnemesek súlya megnő (a Habsburgok birodalmi rangokat adományoznak)
o a nemesség aránya megnő a társadalmon belül
o a köznemesség egyre nagyobb szerephez jut a vármegyékben
o nyugat- és a kelet-magyarországi nemesek közötti különbségek
o kollektív nemességgel bíró, katonáskodó rétegek: hajdúság, végvári katonák
o a jobbágyság helyzete területenként változik
· gazdaság
o a világban eközben nagy földrajzi felfedezések à árrobbanás, ami jó, mert a mezőgazdasági termékek kivitele nagyobb haszonnal járt
o sikerágazat: marhakereskedelem
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
· 1703: II. Rákóczi Ferenc a breznai kiáltványban fegyverbe szólítja az elégedetlenkedőket, 1703-ban megkezdődik a tiszaháti felkelés, 1703: vetési pátens
· a francia király támogatja (spanyol örökösödési háború), így a Habsburgok le vannak kötve nyugaton
· 1704: XIV. Lajos vereséget szenved Höchstädtnél
· 1705(-1706): sikeres Dunántúli hadjárat
· 1705: Szécsényi OGY
o MO rendi konföderáció, élén Rákóczi vezérlő fejedelem
o Szenátus, Gazdasági Tanács, Udvari Kancellária, rézpénz
· 1707: Ónódi OGY
o kimondják a Habsburg-ház trónfosztását
o meg akarják adóztatni a nemeseket à a nemesek elfordulnak a mozgalomtól
· 1708: a kurucok vereséget szenvednek Trencsénnél
· 1708: Sárospataki OGY
o kollektív szabadságjogokat ígérnek a jobbágyoknak
· pestisjárvány
· Rákóczi elmegy Lengyelországba, hogy tárgyaljon I. Péter orosz cárral
o Károlyi Sándor kuruc tábornok kezébe veszi a császáriakkal folyó tárgyalások irányítását, mert I. József és Savoyai Jenő kompromisszumkész
§ 1711: Szatmári béke
· teljes amnesztia a szabadságharc résztvevőinek
· az uralkodó biztosítja a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot
· az Újszerzeményi Bizottság megszüntetése
§ a kuruc sereg a Majtényi síkon leteszi a zászlót
§ Rákóczi elutasítja a békét, Rodostóba megy, ott is hal meg
|