érettségi tételek : 10. Ottlik Géza iskola a határon – az időszerkezet és a kettős elbeszélői szólam sajátosságai a regényben, erőszak, lázadá |
10. Ottlik Géza iskola a határon – az időszerkezet és a kettős elbeszélői szólam sajátosságai a regényben, erőszak, lázadá
Laura 2010.06.14. 22:21
Bevezetés
· 1959 (bár első változata már 1948-ban kész, amelyet Ottlik visszakér a kiadótól)
· Iskola a határon
o Ottlik Kőszegen járt katonai alreálba
o határ: gyermekkor – felnőttkor, kötöttség – szabadság, gyávaság – bátorság, beletörődés – lázadás
A regény időszerkezete
· 1957 júliusa, a Lukácsban egy régi baráttal
o Szeredy összeköltözzön-e Magdával
o ez indítja el a regényt (képletesen és fizikailag is)
o a dolgok megértésében segít az újramesélésük!
§ Szeredy régi módszere ez
§ a regény is ezt csinálja
§ a pontosságra való törekvés – igazsághíven kell ezt csinálni
§ hogy megértsük, túl legyünk rajta és megértsük a jelent
· 1957 július Lukács uszoda Szeredyvel (bevezetés 1. és 3. fejezete)
· 1944 Nagyvárad (bevezetés 2. fejezete, 2. rész 11. fejezete)
· 1958 tavasza Lukács uszoda
· 1923-26 a megérkezéstől a hajókirándulásig
· a megértésre való törekvés szervezi az idősíkokat
· idő és emlékezés
o a beszédhelyzet tehát a visszatekintés, a visszaemlékezés
o az emlékező támpontokat keres a múltban, előrehaladása nem vonalszerű, hanem tömbszerű – egyes eseményt többször is körüljár, visszautal rá – itt mindezt ketten teszik
§ pl. a kiindulópont eseményei
o a külső objektív időt a belső, személyesen megélt időnek veti alá
§ néha próbálja az eseményeket a valódi időhöz kapcsolni, de sokszor nem, vagy nem megy à az olvasó is elveszik, hogy éppen milyen év van
· elszeparálódnak a külvilágtól, az iskola világa a valódi világ fölé helyeződik
§ a belső idő szerepét, az emlékezés képlékenységét az elbeszélő is maga hangsúlyozza
§ két belső idő
→ állóképszerű időszerkezet
A kettős elbeszélői szólam
· a bevezetést Bébé beszéli el – ő az elsődleges narrátor
· a bevezetés végén megjelenik Medve kézirata (másodlagos elbeszélő)
o a regény többi része Medve kéziratának Bébé szerinti olvasata
§ kezdetben a két elbeszélő még jól elkülöníthető, beszédük tagolt, Medve esetében idézőjel jelzi
§ később összefolyik a két szöveg, alig lehet elválasztani őket
§ néha igen: mert Medve tárgyiasabb, egyes szám harmadik személyű; Bébé meg egyes szám első személyű
§ néha egy eseményről mindketten beszámolnak
· nincs egyetlen hitelesnek tekinthető történet (valóság), a történés mindig egyéni látószögből értelmezett
· Bébé is erre a felismerésre jut, pedig az elején a „valóság” és az „igazság” nevében egészítgette ki Medve kéziratát
· a regény önértelmező jellege
o Medve kézirata művészileg megformált alkotás, jól megszerkeztett, de az eltávolítás, stilizálás következtében pontatlan
§ az alak önmagát a műalkotás részeként szerepelteti, de az alak megalkotott, teremtett
o ezzel kerül szembe Bébé, aki pontosító, hitelesítő
o rájön, hogy az értelmezés változó folyamat
„...minden kis mozzanathoz és minden részlethez előzmények hosszú sora fűződött, sőt folyományok, következmények, később történt dolgok tartoztak hozzá, melyek visszamenőleg, visszahatólag egészítették ki a jelentését, tették teljessé az értelmét; s kölcsönös vonatkozások és kapcsolatok indáztak keresztül-kasul mindent.”
o az emlékezés és a közlés (nyelvi megformálás) egyaránt torzít
§ ezért korrigálja magát folyton
§ önmagát lefokozó elbeszélő
§ hiányzik belőle a magabiztosság
§ ő nem író, hanem festő
Erőszak, lázadás és autonómia motívuma
· kegyetlen világ – az erőszakkal szemben kell helytállni
o milyen lehetséges magatartásformák vannak?
o ki melyiket jelképezi? hogyan alakul a sorsa a továbbiakban?
a) „alázat”
§ behódolás
§ pl. Bébé és a sárga csomagolópapír (meg a rajzszögek)
b) „lázadás”
§ szembeszegülés
§ pl. Medve kátrányos kézlenyomata a klozet falán, Medve földhöz vágja a zsíros kenyeret
§ Öttevényi
Øintellektuális lázadás
Ømegsérti az önfegyelmet, nem tűr, elveszik a belátás, megértés értéke
Øa diákok kiközösítik
§ Apagyi
Øegyszerű, buta lázadás
Øa diákok kiközösítik
§ Tóth Tibor
Ønem értékelvű lázadás (hiszen a csalódás miatt csinálja) à nem értékes
Øa lázadása elszigeteli a többiektől
§ a lázadás képtelenség ebben a világban!
Økívülről lehetetlen a megoldás
Ønem ez az ellenállás legértékesebb formája
Ønem a lázadás vezet célra
c) „önállóság”
§ autonómia
§ pl. a kockás füzet, Medve-sapó, Medve T-alakú sebhelye
§ pl. leszoknak a káromkodásról
§ pl. ha vmi rossz ér elmeséljük
§ pl. sport, irodalom, írás, zene, Zsoldos lerajzolja a Mester utcai lakást
§ pl. Medve belső képe Trieszt (elvehetetlen, mert belső kép)
§ pl. a barna vászonkötésű könyv – az Így írtok ti à felszabadító nevetés
§ ez a helyes magatartás!
§ főhőseink is ehhez jutnak el
ØMedve a szökése után
ØBébé a Merényiékhez való szökése után
Részcímek a regényben
· Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.
o Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
o Pál a Rómabeliekhez
· 1. rész: Nem azé, aki akarja
o megpróbálnak beilleszkedni
o Medve lázad (szökés)
· 2. rész: Sár és hó
sár
|
hó
|
rossz
|
jó
|
földi
|
"égi kegyelem"
|
várakozás
|
erre várakoztak (?) - de mégsem sejtette
|
szenvedés
|
|
idegen világ jelképe
|
tisztaság, szépség
|
reménykedés
|
|
|
ellepi Schulze lábnyomait
|
|
|
|
|
o „Véget ért a sár korszaka” (II. rész 21. fejezet)
o „... hanem a könyörülő Istené.”
§ váratlan égi kegyelmek, pl. Schulzét elvezénylik, Merényiéket kirúgják (bár ezek nem ebben a fejezetben vannak)
§ csak az égi kegyelem vethet véget a szenvedésnek à nem a lázadás a legnagyobb érték, mert azzal nem lehet kegyelmet elérni
· 3. rész: Sem azé, aki fut
o Apagyi? Öttevényi? Tóth Tibor?
A nyelvi kifejezhetőség problémái
a regény fontos kérdésköre, sokan foglalkoznak vele
·
|