9. Mikszáth Kálmán elbeszélő-művészete A jó palócok című kötet novelláiban

Mikszáth Kálmán

·         1847 Szklaboda (ma Szlovákia), 1910 Budapest

·         író, újságíró, országgyűlési képviselő

·         1881 A tót atyafiak, 1882 A jó palócok (novelláskötetek)

·         Szent Péter esernyője, Különös házasság, Beszterce ostroma (regények)

A jó palócok

·         1882

·         15 mesei, balladai, példázatos és életképszerű elbeszélés

·         laza rendben

·         a palóc vidék hagyományai, népi hagyományok – babonák, hiedelmek

·         állandó színhelyek: néhány (kitalált?) falu, pl. Bágy, Bodok, Gózon

·         a szereplők állandó keverése, visszatérése, fölvillantásaà közösségi otthonosság

·         a novellák közös jellemzője a személyes elbeszélésmód és az erőteljes történetmondói hang

·         mozaikos szövegalkotás

A Szegény Gélyi János lovai és a Tímár Zsófi özvegysége novellák összehasonlítása

·         az elbeszéléstechnika a Szegény Gélyi János lovaiban

o   az alaphelyzet szabad függő beszédből bontakozik ki

§   szabad függő beszéd: nincs bevezető ige, elmarad a kötőszó, az elbeszélő és a szereplő szólamai összecsúsznak

o   az elbeszélői hang és a szereplő belső monológjának összefonódása – átképzeléses előadásmód

o   a szubjektív elbeszélői hang mellett a külső (készülődés) és belső (a lovakhoz fűződő bensőséges viszony  stb.) történéseket Gélyi János látószögéből ismerjük meg

o   E/3. elbeszélő, a jelen idő és a múlt idő váltakozása

o   mintha látná maga előtt az eseményeket, és arról tudósítana (pl. a novella végén)

o   a narrátor közelről ismeri a világot, amelyről tudósít – otthonos benne, jártas a szokásaiban

§  a már említett összefonódás miatt

§  a mód miatt, ahogy a különböző dolgokat megemlíti

·         mintha pletykálna

·         úgy tesz, mintha a befogadó is tagja volna a közösségnek, tudná, hogy ki kicsoda stb.

o   élőbeszédszerű!!! pl. mesemondás, ahol mesemondó és mesehallgató ugyanannak a közösségnek a része, ugyanabban a hagyományban élnek

o   élőbeszédszerű a nyelvezet is, pl. gyakran megáll: ...

o   korlátozott mindentudás

§  nem ismerjük meg pl. Gélyi János lelki folyamatait, sőt, a novella végét sem

§  kifejtettség hiánya, üres helyek – a befogadónak kell megtöltenie

o   részletes, szép leírások

o   a természet leírása

§  a történések tükrében

§  megszemélyesítések

§  pl. „...a közeledô kenderáztatókat, melyek úgy csillogtak zöldes vizükkel, mint valami gúnyos szemek, s messzebb a hegyszakadékokat, ezeket az öblös, nyitott koporsókat.”

·         a Szegény Gélyi János lovai novella balladaszerűsége

o   balladai téma

o   tragédia

o   előadásmód: a fehér és piros mályvarózsa motívumának refrénszerű ismétlődése

o   szaggatottság: sok a ...

o   drámaian feszült párbeszédek

o   elhallgatások

o   népdalokra, népballadákra jellemző nyelvi megformáltság, zeneisét

o   a szöveg gyakran ritmikus prózára vált

·         a téma

o   házasság, házasságtörés, halál

o   alaphelyzet

Szegény Gélyi János lovai	Tímár Zsófi özvegysége
a házasság megromlott	a házasság megromlott
a nő akar hűtlen lenni	a férfi már elhagyta a feleségét
a férj nem tűri	a nő tűri

o   a novellák vége

Szegény Gélyi János lovai	Tímár Zsófi özvegysége
a halál akart, szándékos	a halál nem szándékos
mindketten meghalnak	csak a férfi hal meg
amikor a nő elmenne	amikor a férfi visszajönne

·         a kompozíció

o   bevezetés: hosszú leírás

§  Gélyi János lovairól:

·         a lovak értékeire hívja fel a figyelmet

·         a hangulatot alapozza meg: a történet nagyon lassan indul, így nagyobb a kontraszt az eleje és a vége között

·         lovak ~ feleség: nagyon értékesek, Gélyi csókolgatja őket, el akarják venni tőle

§  Tímár Zsófi házasságáról

o   bonyodalom

§  öregasszonyok

§  Sz. G. J. L.: a férj meghallja, hogy a nő el akarja hagyni

§  T. Zs. Ö.: Zsófi megtudja, hogy a férje vissza akar jönni hozzá

o   tetőpont

§  Sz. G. J. L.: a feleség leejti a rózsát

§  T. Zs. Ö.: a férj meglátja Zsófit

o   befejezés

§  tragédia

o   A Sz. G. J. L. az elején lassú (lóleírás), majd begyorsít: vágtatás

·         motívumok, szimbólumok: a többi novellában is felbukkannak

o   öregasszonyok

§  közvetítenek a szerelmesek között

§  jót akarnak tenni, de balul sül el

§  a többi novellában is van öregasszony, pl. Galandáné asszonyom

§  boszorkányszerűek

§  mintha a halál követei lennének

o   színek

§  Vér Klára virágai

·         a fehér rózsát dobja le, a fehér az ártatlanság é a tisztaság színe à Klára tisztaság elveszne, ha megcsalná a férjét

·         a piros rózsa marad a mellén à szerelem, szenvedély

§  Tímár Zsófi kendője

·         piros: a visszatérő szerelem, a remény, az élet

·         fekete: halál, özvegység

o   Tímár Zsófi férje egy keresztet próbál felrakni a templomtoronyra, ekkor esik le

o   Gélyiné szelleme megjelenik Az Az a pogány Filcsik című novellában